Varga Mihály a 2,2 milliárd forint kormányzati támogatásból megépült óbudai szalézi oratórium (közösségi tér) és tartományfőnökség épületének átadási ünnepségén arról beszélt: a rend tagjai és az önkéntes segítők mostantól új épületekben fogadhatják a fiatalokat, gondoskodhatnak oktatásukról és tartalmas időtöltésükről. De az új épületekben is az a közösség várja a fiatalokat, amelynek tagjai „több mint száz éve hittel, megértéssel és szeretettel fordulnak feléjük”.
A hit, a tenni akarás és a példamutatás vonzza a segítőtársakat. Így építhetett Bosco Szent János az egész világra kiterjedő közösséget – mondta a tárcavezető, megjegyezve, a szalézi rend ma a világon a második legnagyobb férfi szerzetesrend. Tizenötezer tagjuk van, munkájukat világszerte több százezer civil önkéntes segíti, rendházaik mellett ötezer iskolát működtetnek.
A miniszter kitért arra is: az új épületek is azt példázzák, hogy a kormány az elmúlt évek komoly nehézségei ellenére kitartott alapvető céljai mellett, amelyek között fontos helyen szerepel a hitélet támogatása. „Segítjük az egyházakat abban, hogy közfeladataikat és közösségépítő szolgálatukat minél jobb felételek mellett láthassák el” – fogalmazott.
Azt is mondta, a kormány természetes szövetségesként tekint az egyházakra abban a munkában, amelyet Magyarország keresztény kultúrájának megőrzéséért, szellemi és lelki megújulásának érdekében végeznek.
A korábbi kormányok „komoly mulasztásának, vétkének” nevezte, hogy nem fordítottak figyelmet a hitélet támogatására, sőt hátrányosan megkülönböztették az egyházi iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket. A jelenlegi kormány az elmúlt években igyekezett kijavítani ezeket az egész magyar társadalmat hátrányosan érintő hibákat. 2010 óta mintegy háromezer templom újult meg és kétszáz új épült Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein – emlékeztetett.
A templomok, egyházi iskolák, óvodák, kórházak és rendelők építése, felújítása nemcsak az egyházakat erősíti, hanem hozzájárul a települések fejlődéséhez, az ott élők életminőségének javításához is – tette hozzá Varga Mihály.
Az épületet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. A bíboros arról beszélt: a szent és a profán nem egymástól független, egymással nem érintkező valóság, és az ember nem „átlép” az egyik világból a másikba. A szent jelen van a mindennapi életben, a játékban, a sportban és a tanulásban is.
Erdő Péter szólt arról is: a katolikus oktatás és nevelés az elmúlt harminc évben kibontakozott Magyarországon, az intézmények számának növekedése pedig Európában is egyedülálló kihívás elé állítja a katolikus egyházat.
A kommunizmus évtizedei alatt a központ nem működhetett, de a rendszerváltás óta a visszakapott épületben ismét rendszeresek a fiataloknak szervezett sportprogramok, játéknapok, fesztiválok, cserkészösszejövetelek, animátori képzések és a nyári oratóriumi napközis táborok.
A sajtó rendelkezésére bocsátott háttéranyag szerint a háromszintes oratóriumban kialakítottak egy átriumot, egy 150 ember befogadására alkalmas előadótermet, egy kisebb, minikonyhával ellátott, mobilfallal leválasztható termet, hét közösségi szobát és egy nagyobb méretű, emeleti teraszt. Az épületben találhatók az udvari közösségi tereket, játszóteret és sportpályákat kiszolgáló öltözők és vizesblokkok is.
Az óbudai szalézi oratóriumban a szalézi szerzetesek és segítőik gyerekeket korrepetálnak, és szociális jelleggel 40-50 fiatalnak adnak reggelit, vacsorát.
Az udvaron a fiatalok sportolhatnak, nyaranta pedig több száz gyereknek tartanak napközis táborokat.
A tartományfőnökség új épületét összekapcsolták az óbudai rendházzal, így egy 2104 négyzetméter alapterületű épületegyüttes alakult ki. Az új épületrészben az emeleten tíz irodát alakítottak ki, a földszinten egy konferenciaterem kapott helyett, a pincében pedig raktárak, gépészeti és egyéb kiszolgálóhelyiségek találhatók.
A tartományfőnökség országos, központi irányító szerepet tölt be: innen irányítja a szalézi rend országszerte működő rendházait, oratóriumait, oktatási intézményeit.
A szalézi rendet 1859-ben alapította Bosco Szent János katolikus pap Torinóban. A társaság küldetése az ifjúság oktatása és nevelése.
Magyarországra 1913-ban érkeztek az első szaléziak.
Jelenleg harminc szalézi szerzetes van Magyarországon öt rendházban. Fenntartásukban hat köznevelési és szakképző intézmény működik az óvodától az érettségi utáni képzést kínáló szakgimnázium és technikumig, amelyekben mintegy négyezer diák végzi tanulmányait.