Két kardszarvú antilop érkezett februárban Lipcséből a debreceni Nagyerdőbe - közölte a helyi állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.
Nagy Gergely Sándor jelezte: a két antilop az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkezett Debrecenbe. Az állatkert Afrika-panoráma kifutójában már megtekinthető a Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya.
Az antilopok egyedülálló természetvédelmi értéket képviselnek, mivel olyan fajhoz tartoznak, amelyet 2000-ben hivatalosan is vadonban kihaltnak nyilvánítottak - hangsúlyozta.
Hozzátette: a tenyészeti sikereknek köszönhetően a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont, és már 1985 óta aktívan részt vesznek a visszatelepítési programokban. A debreceni állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába a hazai állatkertek közül egyedüliként, és az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. Nagy Gergely Sándor reményei szerint hamarosan sikerül megfelelő hímmel kiegészíteni a debreceni csapatot, amely így bekapcsolódhat majd a fajmegőrzési célú tenyésztésbe is.
Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop (Oryx dammah) nevét szablyaszerűen görbülő, hegyes, átlagosan egy méter hosszú szarváról kapta. Testfelépítése és táplálkozása remekül alkalmazkodott a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz: 46 fokos testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva.
A természetben egy-egy domináns bika által vezetett, maximum 40 fős csordákat alkot, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak megfelelő legelőhely után kutatva. A természetes élőhelyéről való eltűnésének oka a legeltetés miatti élőhelyvesztés és táplálékhiány, illetve a túlzott vadászat. Az IUCN Vörös Listája szerinti vadon kihalt besorolás mellett szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) nemzetközi kereskedelemmel szemben védettséget nyújtó I. mellékletében is.