A hanuka a legfiatalabb zsidó ünnep, miután alig több mint 2 ezer éves. Köves Slomó az InfoRádióban felidézte: i. e. 165-ben a szíriai görög uralom megpróbálta betiltani a zsidó vallásgyakorlást Izraelben, a zsidók legszentebb jeruzsálemi templomát pedig megszentségtelenítve bálványimádó templommá alakították. A zsidó szabadságharcosok egy kisebb serege, a makkabeusok azonban csodával határos módon legyőzték a nagy fölényben lévő görögöket, és visszafoglalták Jeruzsálemet, felszabadítva a templomot, visszaadva a vallásszabadságot.
Ezen túl történt még egy csoda, aminek a még inkább ráerősített a fény ünnepére – tette hozzá az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezetője –, miszerint az az olaj, amivel újra meggyújtották a szentélyben a menóra mécseseit, egy helyett nyolc napon át égtek, és ennek emlékére rendelték el a rabbik, hogy a győzelem és az olaj csodájára emlékezve, minden évben nyolc napon át gyújtson menórát a világ zsidósága. A hanukának van még egy különlegessége: eleve úgy lett elrendelve, hogy kötelesség az ünnep csodáját a világ felé is hirdetni – magyarázta a rabbi.
Ennek jegyében gyúlt meg november 28-án, vasárnap eset a fény a budapesti Nyugati téren is. Köves Slomó elmondása szerint Magyarországon 1998 óta adatik meg, hogy a zsidó egyház egy nagy nyilvános területen ünnepelje a hanukát. Azóta, a tavalyi évet leszámítva, a hanuka minden estéjén kigyúlnak a lángok a Nyugati téren, sőt, az utóbbi években Budapest több pontján, illetve Szentendrén, Miskolcon, Debrecenben, Kőszegen is.
A fény ünnepén a gyertyagyújtás mellett fontos szerep jut a kultúrának, a zenének és a játéknak is, a hanuka ilyen szempontból szerencsés is, hogy eleve kültéri ünnep – fűzte hozzá a rabbi. Köves Slomó mások mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az idei hanuka november 28-tól december 5-ig tart, a központi ünnepség keretében pedig minden eset 6 órakor gyújtják meg a Nyugati téren a gyertyákat – péntek kivételével.