A nézők nagyon éhesek a kultúrára, és igyekeznek ott táplálkozni kultúrával, ahol tudnak, a stream iránti figyelem töretlen – fogalmazott az InfoRádiónak az eSzínház oldal vezetője, megjegyezve, hogy a stream nemcsak országhatáron belül, hanem a külhoni magyarok körében is népszerű, a jegyek 10–15 százalékát mára már ők vásárolják. Légrádi Gergely elmondta, vannak ugyan előadások, amelyre pár százan kíváncsiak, de olyanok is szép számmal, amelyeket több ezren néznek meg, ami tekintélyes nézőszámnak mondható. „Természetesen olyanok is vannak, amelyekre csak néhány tíz néző ül be virtuálisan” – tette hozzá.
A Magyar Teátrumi Társaság által kezdeményezett beszélgetésen mindannyian leszögezték, hogy
a streaming színház az intézmények újranyitását követően is egy működőképes és érdeklődésre számot tartó forma maradhat.
Ezzel kapcsolatban a szakember emlékeztetett, ugyan kezdetben, az elmúlt év tavaszán több ingyenes előadás is elérhetővé vált az online térben, azzal mindenkinek szembe kell néznie, hogy „ingyen ebéd nincsen”. Egy ilyen módon sugárzott előadásból – a bevétel hiányában – nem lehet újabb és újabb eladást készíteni, valamint a technikát fejleszteni. „Ez egy nagyon veszélyes út” – fogalmazott Légrádi Gergely, de meglátása szerint, akik minőségi kultúrára vágynak, szívesen is fizetnek érte. És nem szabad megfeledkezni arról, hogy az online streaming platformok, ezek közül is az eSzínház, az egyedüli bevételi forrását adja a színházaknak, hiszen azok be vannak zárva.
Légrádi Gergely az eSzínház missziójaként említette, hogy egy, a kulturális emlékezetnek adózó archívumot hozzon létre, azért, hogy a nézők ma már nem játszott, de kultikus, legendás előadásokat is láthassanak.
A budapesti Karinthy Színházban tartott három órás beszélgetésen, amelynek az ideje alatt a nézők írásban tehették fel kérdéseiket, Radnai Márk színművész, rendező, a SzínházTV művészeti vezetője kiemelte: a színháznak fel kell ismernie azt, hogy egy másik platformon más közönséghez is el tud érni, és a streaming formai újításokat is hozhat magával. Mint mondta, a folyamat vége véleménye szerint is az lesz, hogy ez a műfaj a színházak nyitásával is jelen marad.
Erre készülnek a Budapesti Operettszínházban is Somfai Péter műszaki igazgató szerint, aki azt mondta:
abban bíznak, hogy a valós színházlátogatók száma is visszatér a korábbi szintre, a streaming pedig új lehetőségként lesz jelen.
Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke, a Magyar SzínházTechnikai Szövetség elnöke is egyetértett abban, hogy a streaming nem tűnik el a jövőben. A közszolgálati csatornák az utóbbi időben egyre kevesebb közvetítést készítettek, úgy tűnik, hogy ezt a feladatot átveszik a színházak – tette hozzá.
A beszélgetésen felidézték, hogy bezárásuk pillanatában a magyar színházak többségükben nem voltak felkészülve a közvetítésekre.
Felvetették azt a kérdést is, hogy ez egyáltalán a színházak feladata-e hosszú távon?
Felmerült az a kérdés is, hogy az újranyitás után lesz-e kapacitásuk az intézményeknek arra, hogy az élő előadások mellett folytassák a közvetítéseket is, amelyek teljes apparátust igényelnek, majdnem akkorát, mint a színház maga. A beszélgetés résztvevői szerint ez a későbbiekben alakul majd ki, de az biztos, hogy
minden színháznak meg kell találnia a módját, hogy az online térben is jelen legyen.
Mint hangsúlyozták, a színházaknak egy hosszú távon működő modellt kell kialakítaniuk, amelynél a humánerőforrás- és az eszközigények mellett figyelembe veszik például a jogdíjjal kapcsolatos kérdéseket, vagy azt, hogy a közvetítendő produkció milyen életciklusában van.
Beszéltek arról is, hogy tavaly márciustól augusztusig sokat fejlődött a műfaj, az új streaming platformokat most fejlesztik.
A beszélgetéssorozatban a streaming színházszakmai oldaláról, a jegyértékesítésről és a jogi kérdésekről is hallhattak az érdeklődők.