A Liget Projekt gazdaságilag is megtérülő beruházás – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Itt van egyedül olyan koncentrációja a kulturális intézményeknek, amely – új épületek építésével, régiek felújításával –egyedülálló vonzerőt, piacvezető szerepet jelenthet a környéknek Európa-szerte.
A KPMG számítása szerint a projektre fordított összegek 15 éven belül meg fognak térülni.
A héten átadták az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesét, amelyben raktárak, restaurátor-műhelyek, laborok és kutatószobák mellett működik majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet és helyet kap egy látogatóközpont is. Ekkora léptékű, ilyen jól felszerelt központ csupán a British Múzeumnak és a Ermitage-nak van Európában – emelte ki.
Baán László hangsúlyozta:
a 20 milliárd forintos beruházás megoldást jelent több múzeum évtizedek óta fennálló raktározási nehézségeire.
Remélik, hogy év végén elkezdhetik beköltöztetni a több mint 300 ezer műtárgyat.
A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa elmondta: ősszel megnyílik a Millennium Házaként a megújult Olof Palme ház, valamint a Ligetbe tervezett óriás játszótér. Tart a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építése, a tervek szerint mindkettőt 2021-ben adják át. Baán László azt reméli, hogy még idén elindul az Új Nemzeti Galéria építése is.
Főművek a Szépművészetiben
Renoir Fekvő női akt című festményével gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. A képet 3 és fél milliárd forintnak megfelelő összegért vásárolta meg a magyar állam. Baán László hangsúlyozta: tovább szeretnék bővíteni az intézmény egyébként igencsak főmű hiányos gyűjteményét, a nemrég vásárolt Van Dyck kép és a Renoir után remélik, hogy újabb remekműveket vásárolhatnak. Szerinte az, hogy a kormány rábólintott egy ilyen alkotás megvételére, azt jelenti, hogy
a jövőben rendszeresen – legalább évente – kerülnek majd hasonló művek a gyűjteménybe.
A képet a május 24-én nyíló kamarakiállításon a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött korábbi Renoir festmény a Leány arcképe és néhány más az intézmény gyűjteményében lévő francia műalkotás társaságában láthatja a közönség.
Baán László arról is beszélt, hogy az októberi nyitás óta jelentős forgalmat bonyolított a múzeum. „Több mint negyedmillió embert vonzott már ezen néhány hónap alatt” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: most pedig „csatasorba állt” a Michelangelo-kiállítás is.
A főigazgató megjegyezte: év végére megnyílhat az épület barokk szárnya is, ahol a 17-18. század nemzetközi anyagát tekintheti meg a közönség. „Most még azon gondolkozunk, hogy várjuk a Rubens-Van Dyck végét a barokk szárny megnyitásával, legyen-e az is egy önálló esemény” – jegyezte meg, hozzátéve: vagy év végén vagy az említett tárlat után nyitják meg a szárnyat.
A Rubens és a flamand festészet fénykora című kiállítás október 26-án nyílik meg a Szépművészeti Múzeumban.