Reisz Gábor az InfoRádiónak egyebek között arról beszélt, mennyire fontos a filmben az emlékezés, amely összeköti a jeleneteket, a múltat és a jelent, és amely néha egészen szürreális, mint ahogyan bennünk is változnak az emlékek.
Van a filmben egy nagyon erős útkereső szál - hangsúlyozta a rendező. Mint mondta, ez összefügg azzal, hogy a főszereplőt a párkapcsolati válság ráébreszti arra, valójában egzisztenciális válságban is van, megfeledkezett az igazi álmairól, amelyek főleg a gyermekkorban találhatók.
A film 25-30 évet ölel fel, a főhőst összesen négyen formálják meg, a 33 éves felnőttet maga a rendező alakítja. Erről Reisz Gábor elmondta, szinte az utolsó utáni pillanatban, másfél hónappal a forgatás megkezdése előtt dőlt el, hogy ez így lesz.
Hosszú előkészítés, próbafolyamatok és casting során született meg végül az elhatározás - tette hozzá Reisz Gábor hangsúlyozva, hogy nem színészkedett, önmagát alakította.
Technikai kihívások
Összesen 120 helyen forgatott a stáb, egyebek között Budapesten, a Balatonon, Párizsban, ez sokféle kihívás elé állította a filmkészítőket. Erről Reisz Gábor elmondta, a filmnek van egy nagyon erős koncepciója, a jelenkor bemutatásakor szinte dokumentarista stílusra törekedtek, például nem használtak lámpákat. Viszont a múltbéli jeleneteket kifejezetten filmszerűen akarták forgatni, ennek megfelelően eklektikusak lettek, mindegyik emlék egy kis világ saját hangulattal.
A zene együtt él a filmmel
A film zenéjéről a rendező elmondta, hogy az összekapcsolódik a filmmel, nagyon izgalmasnak tartja, hogyan lehet pluszt hozzáadni a zenével a filmhez. Reisz Gábor arról is beszélt, hogy miközben ír, mellette gitározik is. Nagyon egyszerű dallamokon gondolkodik, amelyeket feljegyez, majd a baráti társaságból alakult zenekarral felveszik. Ez így volt az előző, a mára kultfilmmél vált alkotás, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című mozi esetében is. A filmzenéből ezúttal is lesz koncert, méghozzá január 31-én, az A38 hajón - tette hozzá Reisz Gábor.