Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője elmesélte, hogy óriási élmény volt számára, amikor 1973-ban Kallós Zoltánnal, illetve a rokonokkal és barátaival is megismerkedett. Amikor felkereste először Kolozsváron, akkor a tanítómestere nem volt otthon, így kénytelen volt utána menni a Gimesbe, ahol fiatal táncosként elkísérhette a gyűjtőútjaira.
„Mindenütt voltak barátai, mindenütt voltak ismerősei:
Kalotaszegen, Mezőségben, Székelyföldön, Gimesben, Moldvában, nagyon nagy élmény volt fiatalon vele együtt utazni, vele együtt barangolni erdélyi útjain”– mondta Zsuráfszky, aki hozzátette, Kallós Zoltán egy polihisztor volt a népművészetben, aki mindig tudott mesélni népzenéről vagy a néptáncról is.
Kallós Zoltán 1992-ben megalapította a Kallós Alapítványt, hogy a szórványban élő a magyarok anyanyelvi oktatását segítse. Zsuráfszky szerint Kallós egy kiváló pedagógus volt, aki tanított Erdélyben, táborokat szervezett, tartotta a kapcsolatot az erdélyi magyarsággal, de a magyar mellett kiválóan beszélt románul és cigány nyelven is.
„Minden kis szegletét ismerte Erdélynek,
Ő pótolhatatlan személyisége volt a mozgalomnak” – mondta a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője, utalva arra, hogy Kallós halálával az erdélyi kultúra legismertebb alakjával lett szegényebb a magyar értelmiség.
A Kossuth-nagydíjas néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze 1926. március 26-án született a Kolozs megyei Válaszúton. A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, az Európa Nostra-díjjal és közönségdíjjal is kitüntették. A válaszúti családi kúriában működik a Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét bemutató múzeum.
Kallós Zoltánt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) saját halottjának tekinti. Kékedi László, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője úgy emlékezett Kallós Zoltánra, hogy benne Bartók Béla és Kodály Zoltán mellett a 20. század legnagyobb magyar folklórgyűjtőjét tisztelhettük.
"Személye a népművészet egyik csodája volt. A magyar népművészetnek és néprajztudománynak mind a zenei, mind a néptánc és a kézművesség vonalán is hatalmas veszteség" a halála - fogalmazott az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője.
Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, előadóművész Kallós Zoltánra emlékezve arról beszélt: az elhunyt olyan gyűjtő volt, aki tudását, anyagait másokkal is megosztotta és bátorította a fiatalokat.
"Kallós Zoltán a hagyományok gyűjtése mellett a válaszúti bentlakásos kollégium létrehozásával gondoskodott arról is, hogy a szórványvidéken élő magyar gyermekek ne kallódjanak el és ismerjék meg a magyar kultúrát" - emelte ki Sebő Ferenc.