Rendőrségi ügyként végződött egy napközisfoglalkozás Svédországban, miután a gyermekek Harisnyás Pippi meséit hallgatták Boras település egyik könyvtárában. Egy látogató nemtetszését fejezte ki a könyvtár vezetésének, mert szerinte a népszerű gyermekkönyv rasszista utalásokat tartalmaz. A felháborodását leginkább a mesehős apjának beceneve, a „néger király” kifejezés váltotta ki.
A Magyar Idők az Expressen című svéd lapot idézve azt írja, az ügy közösség elleni uszítás címszóval a helyi rendőrség elé került, ám a hatóságok nem készülnek további lépéseket tenni.
A napközi fenntartója – ahol meglehetősen vegyes a gyermekek etnikai összetétele – ugyanakkor bocsánatkérésre kényszerült, és ígéretet tett, hogy átdolgozza a gyerekprogramokat. Az intézmény vezetője a „szomorú” jelzőt használta a könyvtárlátogatás kimenetelére.
A cserfes svéd mesehős világszerte hatalmas népszerűségnek örvend: a mai napig több mint negyven nyelven jelentek meg Astrid Lindgren Pippi-könyvei, és a szeplős kislány számos alkalommal köszönt vissza a mozivászonról. Azonban nem a svéd napköziben fordult elő először, hogy rasszizmussal vádolják a történeteket, ugyanis a könyvekben az édesapára csak egy messzi sziget néger királyaként (svédül: negerkung), Harisnyás Pippire pedig gyakran a négerek hercegnőjeként utalnak. A politikai korrektség szimpatizánsai két éve, a könyv első megjelenésének hetvenedik évfordulóján csatát nyertek, hiszen az írónő lánya rábólintott arra, hogy Harisnyás apuka az újabb kiadásokban már ne a négerek, hanem a déltengerek uralkodójaként jelenjen meg.
A kritikusok egyébként nem csak a néger szóra néznek ferde szemmel: az újabb megjelenésekben már az a jelenet sem szerepel, amikor Pippi rácsodálkozik a kínaiak ferde szemére.
Az amerikai író, Mark Twain hasonló cenzúrának esett áldozatul: világhírű műve, a Huckleberry Finn kalandjai friss kiadásaiban a néger helyett a rabszolga kifejezést szerepeltetik. A kiadó szerint a lépésre azért volt szükség, mert a modern kori olvasókat egyszerűen taszítja a szó. Kétségtelen, hogy a regény népszerűsége megmaradt, ugyanakkor szakértők szerint ez nem a szöveg „megtisztításának” köszönhető, hanem annak, hogy Twain valóban fantasztikus művet alkotott. Ha kicserélik a szavakat, az már nem az eredeti Twain-könyv – fogalmazott kommentárjában a brit The Guardian szerzője.