Hozzáfűzte:
generációjának egyik legtudatosabb alkotója, a magyar irodalom nagyasszonya volt,
talán az utolsó azok közül, akik mértékadó módon befolyásolni tudták az irodalmi életen kívüli közösséget is.
"Nem írt máshogy, mint ahogyan élt, és úgy élt, ahogyan írt" - emelte ki. Prőhle Gergely szerint a közösség érdekeinek érvényesítésében
Jókai Anna kérlelhetetlen volt, olyan elkötelezett magyar polgár,
aki, ha kellett, ellenfelei érdekében is bármikor képes volt a végsőkig elmenni.
Nehéz beletörődni Jókai Anna halálába, hiszen utolsó éveiben is rendkívül életerős, tevékeny ember és szellem volt, akin mintha nem fogott volna az idő - mondta Mezey Katalin Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Hangsúlyozta azt is:
Jókai Anna életművének utolsó nagy irodalmi teljesítménye az Átvilágítás
című, most megjelent memoárregény, amelyben a műfajban is szokatlan őszinteséggel és önkritikával ír életútjáról.
"Utolsó tanítása számomra az, hogy ha mindenki először saját magában keresné, és ha megtalálta, igyekezne kigyomlálni a rosszat - kezdve a rosszindulaton, a tehetetlenségen a mások hibáztatásig, rágalmazásáig és tovább - akkor jobbá lenne a világ. Több lenne benne a megértés, a megbocsátás és a szeretet" - fogalmazott.
Vasy Géza irodalomtörténész hangsúlyozta: Jókai Anna azok közé a művészek közé tartozott, akiket elkerülhetetlenül foglalkoztatott az élet és halál ellentéte, a kérdés, hogy mi történik a halál után. Minderre a választ kisgyerek korától kereste, és egyre bizonyosabban a keresztény útmutatásban találta meg.
"Könyvről könyvre jutva nemcsak önmagát alkotja meg, hanem életművével példát ad, segít élni, segít eligazodni. Nemcsak a hétköznapok világában, hanem abban a személyiségformálásban is, amely egy belső úton vezet, és amelyet ő spirituálisnak, krisztusinak, szakrálisnak nevezett" - mondta.
Kozma Imre szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke hangsúlyozta:
Jókai Anna tüneményes képességeivel mindvégig szolgálni akart,
életműve mind a magyar nemzetnek, mind az egyetemes kultúrának hatalmas értéke.
"Igazságosság és igényesség emblematikus alakja volt egy olyan korban, amikor az élők a holtakra irigykedtek. Társadalmi helyzete, világnézetbeli felfogása senkit sem zárt ki köréből, miközben mindenki felismerhette, hányadán is áll vele" - fogalmazott.
Jókai Anna életének 85. évében, hosszan tartó betegség után június 5-én hunyt el. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) mellett a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, valamint a Digitális Irodalmi Akadémiának is.
A rendezvényen Császár Angela színművész olvasott fel Jókai Anna műveiből, Regenhart Anna Blanka csellón működött közre, és levetítették az MMA portrésorozatának Ne féljetek! Jókai Anna élete és művészete című filmjét is.