A darabot Szabó T. Anna fordította, a színpadi változat cselekménye követi a filmét – mondta Szirtes Tamás. A rendező hozzátette, kihívás volt a film emlékével megbirkózni, és megteremteni a színpadon azt a magas színvonalú látványt, színészi játékot, amit a film megtett.
„A film rendkívül gyors: a vágások, a helyszínváltások sűrűn váltják egymást, a színház lassabb műfaj, de a Madách Színház csodálatos technikai lehetőségei és nagyszerű szakembergárdájának köszönhetően az volt a cél, hogy
film peregjen a színpadon.”
Szirtes Tamás elmondta, az Erzsébet-kori színház a világ színházi történetének egyik hősi korszaka, a mai színház gyökerei oda nyúlnak vissza, ezért is érdekesnek nevezte annak a kornak a színházi világát megteremteni.
„Arra törekedtünk, hogy külsőségeiben: látványaiban, díszleteiben és jelmezeiben is jelenjen meg a képzeletünkben élő Erzsébet-kori színház.”
A rendező arról is beszélt, hogy a darab különös keveréke a való életnek és a színházban előadandó darabnak, ezért az előadásban különbözik a való élet, a szereplők valóságos élete és a kicsit emeltebb stílusú darabbeli darab játékstílusa.
„A darab Rómeó és Júlia születéséről szól, jönnek ki Shakespeare keze alól az oldalak, amit már a színpadon próbálnak is, majd meglátunk egy előadást is.”
Szirtes Tamás, több más darabhoz hasonlóan, a Szerelmes Shakespeare-t is kettős szereposztásban rendezte, amelyben vannak érdekes kettőzések is. Eltérő karakterek, például Csákányi Eszter és Kerekes Éva, illetve Tompos Kátya és Petrik Andrea játssza ugyanazt a szerepet.
„Csodálatos lehetőség a rendezőnek és a színháznak is, amikor
azonos szerepet eltérő karakterek játszanak.
Ilyenkor a színészeknek jelentős mozgásterük és szabadságuk van, nekem célom volt, hogy az ő személyiségük erőteljesen dominálja az alakítást.”
A bemutató után Szerelmünk, Shakespeare címmel, számos programot kínáló fesztivál kezdődik a Madách Színházban - mondta a színházigazgató.