Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója elmondta, hogy olyan kiállítást akartak létrehozni, amely a 21. század nyelvén szólítja meg a fiatalokat. A tavaly nyár óta látogatható, szinte folyamatosan teltházas tárlat első hat filmje hamarosan felkerül az internetre, ahol bárki megnézheti, ha van otthon VR-szemüvege.
Nemzeti egység nagyon nehezen és ritkán jön létre, ha viszont valaki egyszer megtapasztalja, mint az 56-os hősök, mindig erre fog vágyni - fogalmazott Tallai Gábor, aki szerint egy közösség abban a pillanatban válik nemzetté, amikor a rengeteg különálló akarat egy irányba fordul. Az 56-os forradalom napjaiban ez az irány a nemzeti szabadság, függetlenség visszaszerzése volt.
Pálfi György rendező hangsúlyozta, hogy a hat új, VR-szemüveggel megnézhető film közül négy fiktív történetet mesél el játékfilmes eszközökkel, kettő pedig portréfilm, amelyben 4-4 ma is élő 1956-os hős szólal meg, köztük Kelecsényi Erzsébet, Sárdy György, Fücsök Mihály és Ujlaki Dénes. A VR-technológiának köszönhetően a portréfilmekben mindig csak az beszél, akire a látogató ránéz, a szemüveg levételekor pedig úgy érezheti, megértett valamit 56 lényegéből.
Az interneten rengeteg 360 fokos technológiával rögzített dokumentumfilmet lehet találni, játékfilm azonban nagyon kevés van, ezért nem volt előkép a kiállítás filmjeihez. Egész világokat kellett felépíteni úgy, hogy ehhez nem volt bejáratott technika - mondta el az ismert filmes szakember. Hozzátette: a kiállításnak köszönhetően összesen 12 féle megközelítést próbálhattak ki arról, hogy miként lehet a hagyományos mozitól eltérően filmet mesélni.
A négy új fikciós kisfilm egyikében egy pesti utcán ételért induló fiút követhet a néző, egy másikban pedig barikádharcot élhet át közelről. A harmadik alkotás a 60-as években játszódik, míg az Üzemzavar című táncos-zenés módon meséli el egy gyárban dolgozó munkások lázadását.
Ruttkay Zsófia dramaturg, a kiállítás fikciós filmjeinek írója szerint a hagyományos filmnyelvhez képest teljesen másként kellett gondolkodni a 360 fokos technológiával rögzített alkotások készítésekor, hiszen ebben az esetben a néző maga az operatőr és bizonyos szintig a vágó is, ő dönti el, hogy mit néz.
Az alkotóknak úgy kell terelniük a figyelmet, hogy közben megmaradjon a technológia legnagyobb előnye, a néző teljes szabadságérzete - mutatott rá.