A villát Hild József saját maga számára tervezte, ám később többször átépítették és hozzátoldottak - emelte ki a munkát vezető építész.
„Megnéztem az épületet, és az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy nem biztos, hogy minden része Hild József munkája. Vannak benne olyan építészeti hibák, amiket ő nem követett volna el.
Belém bújt a kisördög,
hogy többször átalakíthatták.”
Kokas László levéltári kutatásai igazolták a feltevését. Az igazi Hild-villa csak három helyiségből állt. Hild még életében eladta a villát, az új tulajdonos által megbízott építész oldalsó irányban egy-egy helyiséggel bővítette. Később még tovább építették a házat, hátra, a hegy felé egy új épületrészt húztak rá - ismertette a rekonstrukcióért felelős építész.
„Az 1980-90-es évek sem múltak el nyomtalanul, megint tovább bővítették a villát.”
Az építész-tervező elmondta, a felújítás során a
„nagyon gorombán”
épített, nem vállalható részeket lebontották.
„Az oldalirányú bővítés hatására az a furcsa helyzet állt elő, hogy a főhomlokzatnál a hossztengely rövidebb, mint a kereszttengely. Ezt meg akartam változtatni, és mivel az is fontos szempont volt, hogy a négyzetméterben ne csökkenjen, sőt inkább bővüljön a villa, a hossztengelybe toldottam be egy épületszárnyrészt, így a hossztengely tényleg azzá vált és a kereszttengely lett a rövidebb.”
Kokas László hangsúlyozta, arra törekedett, olyan házat hozzon létre, amivel meg tudja fogalmazni mindazt, amit a klasszicista építészetről gondol.
„Ha valaki belép, azt mondja, ez a klasszicizmus.
Nem mondhatjuk azt, hogy ez egy Hild-villa hibátlan rekonstrukciója, ezt ma nem lehetett volna megcsinálni” - jelentette ki a rekonstrukcióért felelős építész.
Kokas László építész kiválóan egyeztette össze a 19. század adottságait a 21. század igényeivel – fogalmazott Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.
"Az én igazi mondanivalóm abból áll, hogy
szabad örülni.
Most itt, a legfantasztikusabb budai kerületben, a 12-dikben egy táj kivirágzik. 20-30-40 év után örülnek a fák, az elvetett fűmagok, egy épület, amelyik három-négy, jobb-rosszabb átépítés után elnyer egy olyan állapotot, amilyen sohasem volt, de az örök élet számára itt most elképesztő minőségben itt van."
Fekete György hozzátette: az itt helyet kapó Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet dolga az lesz, hogy felmutassa az 1945 utáni magyar művészet eredményeit.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár kiemelte: a villát építtető Hild József a magyar építészet egyik meghatározó egyénisége.
"Ez a villa egy olyan építésznek volt az otthona, aki a reformkorban egész Budapest építészetét meghatározta."
Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere elmondta: Hild Józseftől hat-hét épület is fennmaradt a 12. kerületben, közülük hamarosan
egy másik is megújul.
"Egy hónappal ezelőtt a sajtóban egy kis turbulenciát keltett, hogy melyik Hild-villa újul meg: ez vagy a Fácán területén lévő egykori fogadó épülete. Mindenkit megnyugtatok: mindkettő. Mindkettő élvezi a kormány pénzügyi támogatását,ez már kész van, azt pedig tervezzük."
A Hild-villa bővítésével és parkrekonstrukcióval járó beruházás két és fél évvel ezelőtt indult, a kerti munkákat áprilisra fejezik be.