A 25 darabból álló sorozatot Monet normandiai, Givernyben lévő lakóháza elé kilépve festette 1890-91 telén. Az 5-6 méter magas kazlak ekkoriban a normandiai táj mindennapos tartozékai voltak. A learatott búzát tárolták szénával fedett kúpalakú boglyákban a cséplésig. E kazlakat Monet nagyon alkalmasnak találta arra, hogy rajtuk tanulmányozza a fény játékát a különböző év- és napszakokban, változatos időjárási körülmények között.
Monet ekkor már elismert festő volt, de a Kazlak-sorozata mégis váratlanul nagy sikert aratott. 1891 májusában a 25 elkészült képből 15-öt bemutatott egy kiállításon, és napokon belül mindegyik elkelt. Ez a pénzügyi siker tette lehetővé a festőnek, hogy megvásárolja addig bérelt otthonát, és hozzálásson híres kertje építéséhez, amely később egy még nevezetesebb festménysorozat, a Tavirózsák témája lett.
A Kazlak nagy többsége a világ olyan nagy múzeumban található, mint a párizsi Musée d'Orsay, a New York-i Metropolitan Museum vagy a chicagói Art Institute, csak kevés példány maradt magántulajdonban. A novemberben árverésre kerülő festményt 1891-ben vásárolta egy Knoedler nevű műkereskedő, aki magával vitte az Egyesült Államokba.
A képet az árverés előtt a Christie's hongkongi, londoni, majd végül New York-i galériájában teszik közszemlére. Az aukciósház reméli, hogy az impresszionisták iránti rajongás miatt jó áron tudja eladni a festményt.
Claude Monet eddigi aukciós rekordját leghíresebb festménysorozata, a Tavirózsák (más néven: Vízililiomok) egy 2008 júniusában Londonban 80,1 millió dollárért elárverezett darabja tartja.