A Chicagói Egyetem nyugalmazott professzora múlt pénteken halt meg a Connecticut állambeli otthonában, Torringtonban. Legfontosabb művei között tartják számon a nyugati civilizáció felemelkedésével foglalkozó The Rise of the West című kötetet, amely 1964-ben elnyerte az amerikai Nemzeti Könyvdíjat.
A több mint 800 oldalas műben a szerző a világtörténelmet a paleolitikumtól követte nyomon egészen a 20. századig. Szemben az addig uralkodó - jelentős részben Oswald Spenglerhez és Arnold Toynbee-hez, William H. McNeill tanárához köthető - szemlélettel, amely a keleti és a nyugati civilizációk történelmét alapvetően különállóként írta le, a kanadai születésű kutató a civilizációk közti kapcsolatok és egymásra hatások fontosságát, a kultúrák keveredésének, a különféle eszmék és technológiák terjedésének jelentőségét hangsúlyozta.
1976-ban jelent meg a Plagues and People című munkája, amely úttörő módon foglalkozott a fertőző betegségeknek a történelem gyakorolt politikai, demográfiai és pszichológiai hatásaival, az ősi Eurázsiától kezdve a 20. századig. Emellett többek között özvegye kérésére megírta egykori tanára, Arnold Toynbee életrajzát, valamint jelentős művének számít a had-, technológia- és társadalomtörténet szintézisét kínáló The Pursuit of Power című 1982-es műve is.
Új történészi megközelítéseket kereső könyveiben William H. McNeill a nagy történelmi személyiségek tettei helyett a mindennapi innovációk történelemformáló erejére helyezte a hangsúlyt, többek között dokumentálta a zárt alakzatban végzett katonai gyakorlatok demokratizáló hatását is. Memoárja 2005-ben jelent meg.