Február 6-ával, hamvazószerdával véget ért a farsangi szezon, kezdődik a húsvéti készülődés és a negyvennapos böjt. A bűnbánati időszak a keresztények számára alkalmat ad a lemondásra.
Ilyenkor a hívők a szegények megsegítésére is nagy figyelmet fordítanak. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.
Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja, emlékezz ember, hogy por vagy és porrá leszel - mondta az InfoRádióban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap.
A nagyböjt alatt két szigorú böjti nap van, a hamvazószerda és a nagypéntek. Ezeken a napokon csak háromszor szabad étkezni, és egyszer jóllakni. Húst nem ehet a 14 évnél idősebb keresztény.Téltemető, tavaszváró
A régi európai hagyományok szerint a február eleji gyertyaszentelő a tavasz első napja, ekkor kezdődik a tél temetése, bár a meteorológiai és a csillagászati tavasz kezdetére még várni kell - mondta az InfoRádiónak Jankovics Marcell jelképkutató.
Az etnográfus hozzátette: a legismertebb téltemető szertartás Magyarországon Mohácson zajlik.
A farsangi szokáskör valójában halottasjáték, gúnyolódás a télen; azok a maszkák, amelyeket ilyenkor az emberek felöltenek, alapvetően a temetési szertartásokra asszociálnak - közölte Jankovics Marcell.
A karnevál hercege nem más, mint a halálisten megújított alakja - ez már az ősi perzsa szokásokban megjelenik, Jáma istenre vonatkozik - fűzte hozzá a jelképkutató.
A szokásrendszer elsősorban a mediterráneum területén van jelen: a karneváli menetben a maszkák színeinek is komoly jelentésük van. A fekete és a fehér a halált jelképezi, a hamura és a csontra utal.
Bár a szokásokban jelen van a halál szimbólumrendszere, sok humorral keverednek, hiszen ez mégis az öröm, a vidámság ünnepe - magyarázta Jankovics Marcell.
Különleges népszokás még a farsangot szimbolizáló bábu elégetése, amiről már Julius cézár is beszámol egyik művében a kelta gallokról szólva. Itt a lényeg a tűzgyújtás, amikor az emberek máglyát raknak a télen felhalmozódott szemétből, illetve a metszésből visszamaradt venyigék, rőzse elégetése - mondta a jelképkutató.
Jankovics Marcell hozzáfűzte: e szokás a nap tiszteletének időszakából származik, amikor az emberek minden lehetséges eszközzel igyekeztek élénkíteni a fényt és a tüzet.
Hanganyag: Seres Gerda