Kovalik Balázs emlékeztetett arra, hogy Peter Zadek a hetvenes-nyolcvanas évek nagy fenegyerekének számított Németországban, és bár már elmúlt 80 éves, nem tagadta meg önmagát, mindig újszerű aspektusból vizsgálja a darabokat.
A rendező nem romantikus díszletek között, hanem egy lakótelep világában helyezi el a darabot, és kifordítja az értelmezését, nem az élet elszaladásáról szól, hanem hogy miközben múlik az élet, ki is teljesedik, megtelik élményekkel, tapasztalatokkal - fogalmazott a fesztivál művészeti vezetője.
Peer Gyntöt kiüresedő hősnek szokták ábrázolni, itt azonban egyfajta beteljesedettséget lehet látni - tette hozzá.
Kovalik Balázs kérdésre válaszolva elmondta: a Berliner Ensemble életében a brechti múlt nagyon erős, de némileg túl is haladta az idő. Brecht egy elidegenítő színházat igyekezett megvalósítani, ahol az átélés nem a realista ábrázolásból indul ki, hanem egy felvázolt rendszeren belül próbált érvényesülni.
A másik tényező, hogy Brecht a színházát munkásoknak, egyszerű embereknek szánta. A közérthetőségre törekvés ma is megvan, és Peter Zadek rendezéseiben is - az előadásban lévő csavarok ellenére - mindig is arra törekedett, hogy érthető legyen - jegyezte meg a Budapesti Õszi Fesztivál művészeti vezetője.
Kovalik Balázs szólt arról is, hogy a darabot német színészek játsszák, a megértést a feliratozás biztosítja, szerinte ez a legideálisabb színházi forma, és lehetőség a magyar közönség számára, hogy kitekintsen a világba.
Hanganyag: Hegedûs Zsuzsa