Gyorsan mondtam rá igent, mert az elmúlt években túl sokat dolgoztam, a következő évadra pedig nem is vállaltam új szerepet, csak a régieket játszom. Egerben is csak egyszer szerepeltem vendégként, de nagyon szeretem ezt a várost a múltja és jelene miatt. Nagyon jónak tartom az egri színházat, és szeretem Kaszás Gergőt, aki volt már egyszer fiam - már rengeteg fiam, lányom, unokám van a magyar színházi életben -, akkor Anatolij Vasziljev rendezett egy Osztrovszkij-darabot. Gondoltam, még egyszer eljátszom az anyját egy másik variációban.
Jól is tudnak együtt dolgozni?
Egyszerűen imádom őt. Nem minden jó színész jó partner, ezt nem tudom jobban megmagyarázni. Gergő viszont nagyon jó partner. Vannak olyan színészek, akik hasonlóan gondolkodnak a színészetről; ilyen nekem a Garas, és Kaszás Gergő is.
A Peer Gyntben játszott már rögtön a pályafutása elején a Nemzeti Színházban...
Az első igazi bemutatóm a Peer Gyntben Solvejg szerepe volt, és irgalmatlan nagyot buktam benne. Nagyon nehezen fogadtak el színpadon, részben azért, mert az első főiskolás évem után csak filmeztem, Fábri körhintája pedig annyira fölrepített, hogy vagy tíz évig eltanácsoltak a színpadtól. De olyan közegben éltem, ahol állították: közéjük való vagyok. Ez volt a régi Nemzeti Színház a sok-sok nagy egyéniséggel, és Gellért Endrével meg Major Tamással az élen.