Az államfő a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint kifejtette, hogy erről a találkozó eredményeként született döntés.
„Ez fontos. Éppen Ukrajna szorgalmazta a legaktívabban azt a megközelítést, amely szerint Európának valamennyi tárgyaláson részt kell vennie. Mostanra ezt sikerült elérni. Európát öt ország, az Európai Unió és a NATO képviseli majd. Amerika pedig teljes mértékben megérti, miért van szükség Európa erőteljes és összehangolt részvételére a tárgyalásokon” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
Zelenszkij szavai szerint még aznap külön megbeszélést folytat Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai különmegbízottakkal arról, hogy mikor és milyen napirenddel tartják meg a következő béketárgyalást Oroszországgal.
Az ukrán elnök hozzátette, hogy mielőbb meg kellene tartani a négyoldalú találkozót is Ukrajna, Európa, Amerika és Oroszország részvételével.
„Nagyon reménykedünk ebben. A találkozó napirendjét mindannyiunknak közösen kell kidolgoznunk és jóváhagynunk” – mondta.
Emmanuel Macron francia elnök a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Európában „most megvan az akarat arra, hogy valódi béketárgyalásokat folytasson Oroszországgal”.
„Most úgy látjuk, hogy ez a megfelelő formátum, és azt szeretnénk, ha az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Európa egy asztalhoz ülne” – fejtette ki.
A múlt héten az uniós vezetők megállapodtak arról, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és Nagy-Britannia tisztségviselői, valamint az EU és a NATO intézményei képviselik majd Európát. Alexander Stubb finn elnök és más vezetők kedden Berlinben találkoznak, hogy tovább egyeztessenek arról, mit kellene tartalmaznia az egységes európai álláspontnak.
Macron most azt is szorgalmazta, hogy térjenek vissza Ukrajna NATO-tagságának kérdésére mint az európai hosszú távú biztonság egyik összetevőjére. Szerinte ugyanis Oroszország maximalista követeléseinek fényében most megfelelő az idő az Ukrajna NATO-csatlakozásáról szóló vita újbóli megnyitására.
„Ukrajna nagyon jól felfegyverzett ország lesz, jelentős létszámú hadsereggel. Hosszú távú biztonságunk szempontjából pedig indokolt az ország NATO-tagsága” – hangsúlyozta.
Macron bejelentette, hogy még az év végéig Párizsban terveznek megtartani egy találkozót a Freja elnevezésű, ballisztikus rakéták elleni védelmi programról.
„Ennek célja egy új, ballisztikus rakéták elleni védelmi rendszer és új elfogórakéták biztosítása. Fontos, hogy a ma jelen lévő koalíciós tagok mindent megtegyenek annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen kitartani” – hangsúlyozta a francia elnök.
Szerinte a partnereknek emellett minden szükséges eszközt biztosítaniuk kell Ukrajnának a polgári lakosság, különösen a fővárosban, Kijevben élők védelméhez.
„Ukrajna kitart a fronton. A polgári lakosság azonban szenved, és mindenekelőtt őket kell megvédenünk” – jelentette ki Macron.
Friedrich Merz, a házigazda német kancellár kiemelte, hogy a jövőbeni békemegállapodásoknak Ukrajna szuverenitásának megőrzésén, a területi tárgyalások kiindulópontjaként a frontvonal figyelembevételén, az európai integráció lehetőségének biztosításán, valamint erős biztonsági garanciák nyújtásán kell alapulniuk.
„A cél továbbra is egy szuverén Ukrajna egy biztonságos Európában. A területekkel kapcsolatos megállapodások kiindulópontjának a frontvonalnak kell lennie. Ukrajnának lehetőséget kell kapnia arra, hogy folytassa európai integrációs útját. Számíthasson segítségre az újjáépítésben” – hangsúlyozta Merz.
A kancellár felvetette annak lehetőségét, hogy a béke megteremtésének folyamatában megvizsgálják az Oroszország elleni egyes szankciók fokozatos feloldását.
„Cserébe mérlegelni lehet az Oroszország elleni szankciók egy részének fokozatos, bizonyos feltételek teljesítéséhez kötött feloldását” – fogalmazott.
Merz azt is hangsúlyozta, hogy a tűzszünetet követően Ukrajnának erős biztonsági garanciákat kell kapnia, az erre vonatkozó megállapodások pedig hatással lesznek az euroatlanti biztonságra.