Nyitókép: Pixabay

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Infostart / InfoRádió
2026. november 18. 09:23
A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Nagy-Britannia a brexittel felégette a hidakat, amely összekötötte a barátaival – mondta hétfő este egy rendezvényen Andy Burnham brit miniszterelnök.

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense szerint nem egyszerű a válasz arra a manapság egyre hangosabban felmerülő kérdésre, hogy megkezdődött-e az Egyesült Királyság visszaléptetése az Európai Unióba, de az biztos, hogy valamilyen fontos nyitás tanúi lehetünk, hiszen az Egyesült Királyság miniszterelnökei eddig nem mondták ki azt, hogy felülértékelnék az Európai Unióval való kapcsolatokat, a folyamat végén pedig népszavazás dönthetne akár arról is, hogy indulhatnak-e újracsatlakozási tárgyalások.

„Mindenesetre ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, és jelenleg a pénteki megállapodás előkészítéseként az Egyesült Királyság miniszterelnöke arról tett tanúbizonyságot, hogy akár a következő választásokon el is gondolkodnának azon, hogy elinduljanak ezen az úton” – vázolta Gálik Zoltán.

A következő napok szerinte bizonyára arról fognak szólni, hogy miben áll a mostani megállapodás.

Felidézte: az előző kormányfő, Keir Starmer és most Andy Burnham is azon dolgozik, hogy a most 5 éves, ideiglenes megállapodás felülvizsgálata tovább segítse a brit gazdaságot abban, hogy az egyértelmű hátrányokat valahogy lehessen kompenzálni; sok területen nem is sikerült 5 éve megállapodni az unióval a folytatásban, így

  • a szolgáltatások és
  • a tőke szabad áramlása

is ilyen téma, de olyan területek is vannak, ahol noha megállapodás köttetett, az az eltelt időben elégtelennek bizonyult, ebből lehet most előrelépés:

  • egészségügyi intézkedések
  • növény- és állat-egészségügyi intézkedések,
  • élelmiszerexporttal kapcsolatos tanúsítványok,
  • villamosenergia-hálózatok összekapcsolása,
  • energiafelhasználás,
  • fiatalok mobilitásának kérdése.

Voltaképpen most szabályozási igazodás történik az európai uniós szabályokhoz, a piaci hozzáférésért cserébe be fogja tartani az európai szabályokat.

Elterjedt vélekedés, hogy a brexit kitárgyalásakor még úgy tűnt, az Európai Unió úgy tárgyal, hogy a britek semmiképpen ne járjanak jobban, mintha bennmaradnának, nehogy mások is kedvet kapjanak kilépni, ezzel kapcsolatban azonban Gálik Zoltán megjegyezte, hogy ez „inkább egy interpretáció”.

„Az Európai Unió alapelve az volt, hogy az egységes piacnak, ami a világ legnagyobb közös piaca, vannak szabályai, aki pedig kilép ezekből a szabályokból, annak valamilyen új megállapodásra lesz szüksége, és cserébe azért, hogy továbbra is fennmaradjon a kapcsolat, neki is vállalnia kell bizonyos dolgokat, ha viszont nem vállal, megtörténik a szabályozási környezettől való eltérés, és ez bizonyos kockázatokat rejt” – ecsetelte.

Egy példát is hozott erre, amit épp a pénteki megállapodás old meg: közel 200 fontot kell fizetni bizonyos tanúsítványokért, amikor az európai piacon akar egy brit exportőr eladni, és ezt minden alkalommal meg kell tennie. Ezek például megszűnhetnek, cserébe viszont nem ül ott a döntéshozatali asztalnál a brit fél, a szabályokat mégis alkalmaznia kell.

„Mindenki döntse el, hogy ez mennyire jelenti a brexit által nagyon ígért szabadságot vagy önállóságot” – kommentált a Corvinus Egyetem docense.

Egyébiránt pedig tisztázta: egyelőre szó sincs az EU-ba való visszatérésről.

„Egy nagyon fontos alapelvet még egyszer említett a miniszterelnök, ez pedig az volt, hogy a Munkáspártnak a két és fél évvel ezelőtti választási programjában határozottan szerepelt, hogy nem keresik az Európai Unióba való visszatérést, sem a vámunióba, sem a közös piacba való egyértelmű visszacsatlakozást” – szögezte le.

Ugyanakkor megjegyezte: ha elindulnának ezen az úton, akkor ennek nagyon sok forgatókönyve lehet, adott esetben az is, hogy kérhetik a választók felhatalmazását a következő választásokon, ami két és fél év múlva esedékes legkorábban, és akkor lehet újra képviselni a tárgyalások újraindítását, ehhez azonban mindenképp tartozna egy népszavazás.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Gálik Zoltán a brexit visszafordíthatóságáról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást