„Nem gondolnám, hogy a közbiztonság megváltozott volna, hiszen egy rendkívüli eseményről van szó, amire igazából nem lehetett felkészülni, feltéve, hogy nem rendelkeztek bárminemű információval korábban” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Dobrowiecki Péter, Lengyelország-szakértő.
A lengyel társadalom válaszával kapcsolatban elmondta: már pár órával később láthatóak voltak a felvételek, ahogy a rendőrök az elkövetőt üldözik, azaz nagyon gyorsan széles körbe eljutott a híre, és ennek megfelelően a reakció is óriási volt. Nem véletlen, hogy amikor a krakkói polgármester megszervezte a csendes megemlékezést, azon az államfő és a miniszterelnök is részt vett – tette hozzá.
Az eseményre a városban élők jelentős része valamiképpen rezonált, és a mai napig tart a diskurzus, hogy pontosan mi lehetett a támadó motivációja, de olyan, tágabb kérdések is felvetődtek, előtérbe kerültek a tragédiát követően, mint például a fegyverhasználathoz való jog és lehetőség Lengyelországban – jelentette ki a szakértő.
A krakkói merénylet belpolitikai hatásairól Dobrowiecki Péter azt mondta, bármennyire is intett mindenkit arra Donald Tusk, hogy ne hagyják rátelepedni a politikát a tragikus eseményre, az látható, hogy azért Lengyelország sem különbözik más országoktól. Már az ezzel párhuzamosan zajló belpolitikai kihívásokkal, válsághelyzettel is összefüggésbe hozzák a támadást, mi több, az is felmerült az egyik oldalon, hogy megelőzhető lett volna a tragédia.
A másik oldal szerint viszont politikai indíték, gyűlöletkeltés lehet a háttérben, és ugyanúgy az ellenkező oldalt hibáztatja. Vagyis a felek kölcsönösen egymás felelősségét keresik, vagy legalább is a hozzájuk köthető háttérmédiumok. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a tragédia megtörtént, az ország gyászol, a politika pedig igyekszik a saját hasznát keresni az ügyben – jelentette ki a Lengyelország-szakértő.
A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.