Nyitókép: MTI/AP/Beata Zawrzel

Ukrajna szomszédjában, Krakkó árnyékában – „Már általános iskolás kortól lehet lőtérre járni”

Infostart / InfoRádió
2026. november 9. 13:49
Tömegmészárlás történt Krakkóban szombaton. A rendőrség először terrorcselekményként kezelte a történteket. Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő az InfoRádióban a cselekményt végrehajtó személy nézeteiről, valószínűsíthető mentális sérültségéről és a történtek minősítéséről is beszélt az InfoRádióban hétfő reggel.

Némileg ellentmondó hírek érkeznek Lengyelországból a Krakkóban történtekkel kapcsolatban, hiszen egy felfokozott belpolitikai helyzet közepén történt ez a tragédia, és bármennyire is Donald Tusk miniszterelnök felhívta pártja és kormánya figyelmét, hogy a politikusok tartózkodjanak a politikai haszonszerzésre alkalmas kijelentésektől, mégis a belpolitika viszály részévé vált maga a cselekmény is, már maga a szélsőjobboldali minősítés is erős indulatokat szült Lengyelországban.

Mint Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő az InfoRádióban hétfő reggel rámutatott,

a belügyminiszter mondta azt még az első interjúk egyikében, hogy minden jel szerint szélsőjobboldali elkövetőről van szó, de ebből később visszakoznia kellett,

hiszen a nyomozás még csak most kezdődött, és ameddig a rendőrség és a többi hatóság meg nem állapítja pontosan, hogy mi lehetett a motiváció, amennyiben egyáltalán volt ilyen, ez a kijelentés még nem állja meg a helyét.

„Ami pedig a »terrorizmust« illeti (mint gyanút – a szerk.), ez szintén tág fogalom Lengyelországban, mert inkább itt a támadás jellegére értik a hatóságok azt, hogy terrorizmusról lehet szó, nem pedig arról, hogy esetleg valamiféle politikai vagy vallási motiváció állhatott a cselekmény mögött. Úgyhogy igazából találgatások zajlanak a médiában és a politikusok részéről is, azonban a hatóságok arra intik a média képviselőit és a közvéleményt, hogy tartózkodjanak a korai ítéletek levonásáról, mert egyelőre még egymásnak ellentmondó hírek is napvilágot látnak óráról” – ecsetelte.

Ilyen léptékű incidens Amerikában, Nyugat-Európában már történt, de Közép-Kelet-Európában nem; hogy emiatt új biztonsági kockázatról van-e szó, és hogy emiatt érdemes-e újra áttekinteni a lakosságnál lévő rengeteg lőfegyver ügyét, arról azt mondta,

  1. Közép-Európában az ilyenfajta támadások szerencsére eddig valóban nem igazán voltak jellemzőek, egy-egy kirívó eset volt csupán,
  2. a pisztolyok mellett a karabélyokhoz való hozzáférés is könnyebbé vált Lengyelországban.

Utóbbit az ukrajnai háború közelsége szerint valamennyire érthetővé is teszi, lehetővé pedig az, hogy Lengyelországban az elmúlt években megindult egy olyan állami program, melynek az a célja, hogy a civil lakosság is valamennyire tisztában legyen a lőfegyverek használatával, a biztonsági eljárásmódokkal;

már általános iskolás kortól kezdve a gyerekek járhatnak lőtérre,

értelemszerűen nem éles lőszerrel lőve először, de a lőfegyverek használata sokkal inkább a társadalmi tudat részévé vált, mint korábban.

Ismert, az elkövetőről azt már a sajtó kiderítette, hogy mind ő, mind pedig az édesapja, aki az egyik áldozat, egy lövészklub tagjai voltak, tehát legálisan tartottak otthon tizenegynéhány lőfegyvert. Innentől kezdve pedig nehezebbé válik a hatóságok dolga az ilyenfajta, gyakorlatilag előjel nélküli támadások megakadályozását illetően.

A lengyel belpolitikai turbulencia forrásáról és hatásáról összefoglalóan elmondta, Lengyelországban is a fiatalok csalódtak a hagyományos pártokban, és ezért hajlamosak néha-néha vonzódni olyan, akár baloldali, akár jobboldali, a politikai spektrum pereme felé található politikai erőkhöz, amelyek mást mondanak, mint a hagyományos, régóta egymást váltó politikai erők.

„Lengyelországban is megfigyelhető ez a trend, hogy például mind a baloldali, mind a szélsőjobboldali pártok esetében a fiatalok elsősorban rájuk szavaznak, nem pedig a most kormányon lévő koalíciós kormányt vezető Polgári Platformra vagy az ellenzék fő erejének számító Jog és Igazságosságra. Tehát ez a trend érezhető itt is, azonban érdemes hangsúlyozni, hogy itt egy extrém esetről van szó, tehát ha bármilyen politikai motiváció ki is derülne az elkövető esetében, azért azt fontos kiemelni, hogy nem feltétlenül a politikai meggyőződése vezetett ahhoz, hogy egy ilyen szörnytettet véghezvigyen” – utalt a szakértő arra, hogy a gyilkos a szülei és húga kivégzésével kezdte a Krakkóban végződő vérengzést.

Egy ilyen súlyos incidens általában két dologhoz vezethet országosan:

  1. a nemzeti gyász egyesíti a lakosságot
  2. a polarizáció még inkább erőre kap.

„Sajnos azt kell látni az elmúlt 48 óra alapján Lengyelországban, hogy a polarizáció inkább az, ami erősödött, mindkét oldal lelkes követőtábora tesz arról, hogy kölcsönösen a másik oldalt vádolja meg a helyzet kihasználásával. Mindez akkor történik, amikor az Alkotmánybíróság körüli ügy politikai patthelyzete mély belpolitikai válságot és egy olyan helyzetet teremtett, ahol igazából nagyon nehéz semlegesnek maradnia egy átlag lengyelnek; a legtöbb embernek van valamilyen véleménye arról, hogy ki jár el helyesen és ki rosszul, és innentől kezdve hatványozott felelősség van a politikai kommentátorokon, hogy ezt a helyzetet ne tovább rontsák, hanem tompítsák, bár sajnos nem ez látszik” – mutatott rá Dobrowiecki Péter.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Dobrowiecki Péter a krakkói mészárlásról
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást