Az október 25-i parlamenti választáson bekövetkezett hatalomváltást követően Szerbiában egyre többen követelik a titkosszolgálat működésének kivizsgálását, vezetőinek felelősségre vonását és az ügynökség átfogó átalakítását.
A Radar által bemutatott dokumentumok szerint a BIA június 12-től bírósági engedéllyel figyelte meg a hetilap munkatársait kémkedés gyanújával. Az engedélyt július 15-én és szeptember 9-én meghosszabbították. A megfigyelés a belgrádi szerkesztőség helyiségeire, a főszerkesztő és más újságírók lakására és gépkocsijára is kiterjedt. A titkosszolgálat fizikai megfigyelést is alkalmazott.
A megfigyeléseket október 22-én, három nappal a parlamenti választás előtt szüntették meg,
miután Vladimir Orlic, a BIA igazgatója maga kezdeményezte az intézkedések visszavonását, arra hivatkozva, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot. A dokumentumokról az al-Dzsazíra televízió balkáni irodája is beszámolt.
A Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS) Vladimir Orlic azonnali leváltását és a megfigyeléseket kezdeményezők, engedélyezők, valamint végrehajtók felelősségének független kivizsgálását követelte. A Szerbiai Újságírók Egyesülete (UNS) és a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM) szintén elítélte a történteket.
A BIA hivatalos közleményében visszautasította a lehallgatással kapcsolatos állításokat, és azokat a biztonsági helyzet destabilizálására irányuló kísérletnek nevezte.
A Vreme felidézte, hogy a belgrádi fellebbviteli bíróság egy – kilenc egyetemista ellen indított – büntetőeljárásban jogerősen kizárta a BIA által törvénytelen titkos megfigyeléssel, hangfelvétellel és lehallgatással megszerzett bizonyítékokat. Az egyetemistákat a 2025. júniusi tüntetést követően az alkotmányos rend elleni bűncselekmény előkészítésével vádolták meg.
A SHARE alapítvány szeptemberben arról számolt be, hogy
2026 eleje óta legalább 14 ember telefonját vették célba fejlett kémszoftverekkel Szerbiában. Az érintettek között egyetemisták, aktivisták és ellenzéki politikusok is voltak.
Az egyik egyetemista telefonján a Pegasus kémszoftvert, egy másik készüléken pedig a NoviSpy nevű megfigyelőprogramot azonosították. A támadások konkrét megrendelőinek személyét nem állapították meg.
Október 30-án a belgrádi jogi kar egyik előadótermében hang- és képrögzítésre alkalmasnak vélt berendezést találtak egy lámpában elrejtve. A teremben korábban egyetemi hallgatói gyűléseket is tartottak. A rendőrség lefoglalta a berendezést, de egyelőre nem bizonyított, hogy azt a BIA helyezte el.
A Radar arról is beszámolt, hogy a titkosszolgálat a szervezett bűnözés elleni ügyészség több munkatársának telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizte. A megfigyelések áprilistól októberig tartottak, hivatalosan kémkedés gyanújára hivatkozva. A hetilap névtelen forrásai szerint azonban a valódi cél az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. novemberi leomlásával kapcsolatos korrupciós nyomozás figyelemmel kísérése lehetett.
A megfigyelt ügyészeken keresztül
a BIA más ügyészségi vezetők beszélgetéseihez is hozzáférhetett. A Radar szerint a BIA igazgatója négy nappal a parlamenti választás után kezdeményezte ezeknek a megfigyeléseknek a megszüntetését.
A Vreme hetilap szerdán megjelent elemzésében Milimir Lukic, a belgrádi fellebbviteli bíróság bírája a BIA megszüntetését és egy új, demokratikus ellenőrzés alatt működő hírszerző ügynökség létrehozását sürgette. A bíró úgy vélte, a titkosszolgálat rendkívül széles jogkörökkel rendelkezik, miközben működésének érdemi ellenőrzése nem biztosított. Véleménye szerint különösen súlyos, ha egy állami titkosszolgálat azokat az ügyészeket figyeli meg, akiknek a bűncselekmények kivizsgálása a feladatuk. Az ilyen gyakorlatot az állami intézmények működése elleni támadásnak nevezte.
Predrag Petrovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ kutatója a Vremének arról beszélt, hogy a 2012-ben hatalomra került Szerb Haladó Párt (SNS) fokozatosan politikai ellenőrzése alá vonta a hírszerzést. A vezetői kinevezések, a személyi állomány átalakítása és a külső ellenőrzés gyengítése szerinte olyan rendszert hozott létre, amelyben a titkosszolgálat működése nagyrészt átláthatatlanná vált.
A szakértő arra figyelmeztetett, hogy a választási vereséget követően a titkosszolgálat egyes vezetői megpróbálhatnak kapcsolatokat kiépíteni az új politikai hatalommal, és így megőrizni befolyásukat. Emiatt önmagában az igazgató leváltását nem tartja elegendőnek.
Zagorka Dolovac szerbiai legfőbb ügyész október 29-én kötelező utasítást adott ki a hivatalos dokumentumok megsemmisítésének megakadályozására. Az intézkedést azok az információk indokolták, amelyek szerint egyes állami intézményekben, köztük a titkosszolgálatoknál iratok eltüntetésére kerülhet sor.
A szakértők szerint a hírszerzés átalakításának egyik legfontosabb feltétele a korábbi megfigyelések dokumentumainak megőrzése, a törvénysértések független kivizsgálása és a felelősség megállapítása. Emellett a titkosszolgálati akták megnyitását is sürgették, példaként említve a kommunista állambiztonsági iratok magyarországi nyilvánosságra hozatalát.
A BIA-t 2002-ben hozták létre a korábbi állambiztonsági szolgálat átalakításával. A bírálók szerint az akkori reform nem számolta fel teljesen a politikai titkosrendőrség korábbi működési mechanizmusait, ezért a mostani szerbiai hatalomváltás lehetőséget teremthet a hírszerzés demokratikus ellenőrzésének megerősítésére.