Súlyos vereséget szenvedtek az amerikai félidős kongresszusi és kormányzóválasztásokon a republikánusok, akik a Kongresszus mindkét házában kisebbségbe kerültek.
Az egy nagyon érdekes kérdés, hogy a Donald Trump-féle MAGA (Make America Great Again) politikájának lényegéből szerettek-e ki a választók, vagy a megvalósítás Trump-féle módjából – mondta Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve:
ha Trump politikáját nézzük, és a konkrét eredményeket, azok azért nem rosszak.
A makrogazdasági mutatók jók, az amerikai gazdaság jól működik, az infláció aránylag alacsony, 3,5–3,6 százalékos, ami kezelhető, a munkanélküliség hasonlóképpen kezelhető, és az úgynevezett visszaiparosítás is elég jó ütemben halad – tette hozzá.
A külföldi befektetések is jönnek, igaz, hogy időnként kicsit „noszogatni” kell ezeket többek között azzal, hogy az Amerikában gyártott autók esetében a hitelkamatokat alacsonyabbra szabják, mint a külföldről behozott autók esetében. Ezt mondjuk megcsinálta a Biden-adminisztráció is, hogy mintegy 7000 dollár adókedvezményt adott az Amerikában gyártott elektromos autókra, tehát iparvédelmi kezdeményezések már korábban is voltak – fogalmazott.
Az Egyesült Államok energiaexportőrré nőtte ki magát,
tehát a Trump-adminisztráció véget vetett annak az előző demokrata kormányzat által félig-meddig keresztül is vitt zöld New Dealnek, amit ma a Demokrata Párt baloldala szorgalmaz, és kérdés az, hogy most visszatérnek-e erre. Tehát ők megakadályozták újabb olajkutak fúrását, gázvezetékek építését, az úgynevezett palagáz kitermelését. Azóta viszont beindult mindez, az Egyesült Államok nettó energiaexportőr lett, ezt mi is tudjuk, hiszen többek között Magyarország is venni akar cseppfolyósított amerikai földgázt, vagyis LNG-t. Persze, hogy mikor lesz itt az amerikai gáz, az egy másik kérdés, de elvileg már van Európában, hiszen már exportálnak az amerikaiak.
Tehát ezek mind olyan dolgok, amelyek gazdasági érrelemben pozitívak a Trump-kormányzatra nézve – foglalta össze Magyarics Tamás, aki szerint pozitívnak tekinthető az is, hogy végül sikerült Venezuelában leváltani a rendszert, és az ottani olajkitermelést is az amerikaiak félig-meddig az ellenőrzésük alá vonták, ezzel is javították a pozíciójukat az energiapiacon. Végső soron sikernek könyvelhető el Grönland esete is, ahol diplomáciai nyelven fogalmazva az amerikaiak gyakorlatilag szabad kezet kaptak: hivatalosan 99 éves bérletet, de azt csinálnak, amit akarnak.
Tehát ezek külpolitikai sikerek, és belpolitikában is a bevándorlás némileg csökkent, körülbelül kétmillió embert deportáltak
– viszont ennek megvolt az ára, többek között az, hogy eléggé sokan elpártoltak a republikánusoktól, és nem a MAGA-mag, hanem az a „Trump-koalíció”, amely 2024-ben hosszú évek óta először a Republikánus Pártnak többséget szerzett az úgynevezett populáris szavazatoknál az elnökválasztáson – mondta az elemző, aki ki is fejtette: korábban például az ifjabb Bush kétszer és először Donald Trump is úgy győzött, hogy kevesebb szavazatot kapott országosan, viszont a választási rendszer sajátosságai miatt ezt ellensúlyozták az elektori kollégiumban, ahol többségbe kerültek.
Donald Trump 2024-ben viszont országosan több szavazatot kapott, mint Kamala Harris, évtizedek óta először győzött így republikánus elnökjelölt, és ez az úgynevezett „trumpi koalíciónak” volt köszönhető: a latinok 43 százaléka a republikánus jelöltre szavazott, a fekete férfiak 25 százaléka is, igaz, a fekete nőknél ez csak 6-7 százalék volt, de átlagban akkor is sokkal magasabb, mint évekkel korábban, amikor átlagosan 10 százalékot sem nagyon kaptak a feketék körében republikánusok. Itt javított a helyzeten Trump, de pont ők azok, akik többek között elpártoltak most, mintha véget érne a „trumpi koalíció” kora. És van még egy másik dolog is: a Republikánus Párt fő szavazóbázisa a fehér férfiak, miközben általában a fehér lakosság aránya fokozatosan csökken az Egyesült Államokban – fogalmazott.
Az egy nagy kérdés, hogy a jelenlegi kongresszusi patthelyzetben elnöki rendelettel folytathatja-e az iráni háborút az elnök. Magyarics Tamás szerint „nem nagyon folytathatja”,
főleg azért, mert nagyon fontos „az erszény hatalma”. Tehát ha egyszer a Kongresszus megfogja a pénzalapokat, akkor nincs miből folytatni a háborút. Másodszor pedig, ha valóban folytatná, akkor impeachment alá vonhatnák, hiszen nem tett eleget a törvényi előírásoknak. Tehát itt feltehetően együtt kell működnie valamilyen módon a Kongresszussal, ami azért lesz érdekes, mert eleve a republikánusoknál ez a MAGA-szárny nem nagyon támogatta az iráni beavatkozást, ugyanis ők általában a határvédelmet, az Egyesült Államok védelmét tartják elsődlegesen szem előtt, és Donald Trump többek között azzal nyert 2024-ben is, hogy véget vet a soha véget nem érő háborúknak – ehhez képest az iráni konfliktus most eléggé elhúzódik – mondta.
Másodszor pedig a Demokrata Párt baloldala eleve szkeptikus volt, és most ez a vonal eléggé megerősödött, eléggé sok radikális képviselő került be, akik eleve Izrael-ellenesek és palesztinbarátok. Az iráni konfliktus első szinten az izraeli–amerikai–iráni háromszögben értelmezhető. Aztán természetesen jön a következő szint, az Öböl–menti országok, az energiaellátás, az ellátási láncok biztosítása, a tengeri útvonalak ellenőrzése, itt nagyon sok kérdés van. Az feltehető, hogy ezekben a kérdésekben is komoly viták lesznek, főleg azért, mert Donald Trump úgy gondolja, hogy többek között az iráni háború elhúzódása, illetve az abból következő magasabb energiaárak hangolták egyes helyeken a republikánusok ellen a szavazók egy részét, a közép-nyugati államokban és a déli államok magas dízelfogyasztóinál – mondta el Magyarics Tamás.
A külpolitikai szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában többek között arról is beszélt, hogy az amerikai félidős választás megmutatta: egy új amerikai politikai elit van kialakulóban.
Az interjút Exterde Tibor készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.