Prőhle Gergely elmondta: a német koalíció helyzete folyamatosan romlik, és ahogy a tétovaság és a különböző intézkedések bevezetésének lassúsága egyre inkább nyilvánvaló, ezek az adatok egyre rosszabbak lesznek, és az a közbizalom, ami eleve nem volt túl erős, tovább gyengül.
„Egyre kevesebb a bizalom a kormányban, így a program megvalósítása is egyre nehézkesebb. Egy úgynevezett nagykoalíció vezeti az országot, amiben két olyan párt talált egymásra, amelyik történetének legrosszabb, illetve második legrosszabb eredményét érte el”
– hangsúlyozta.
Hozzátette: ez oda vezet, hogy mindenki próbálja a saját arcélét erősíteni, ami nem teszi kompromisszumképessé vagy készebbé ezeket a pártokat. A reformlépések, – amiben persze mindenki megegyezett a kormányzati időszak elején,– azért is fontosak, hogy az erősödő AfD-t le lehessen győzni.
„Most már lassan két éve kormányoz ez a koalíció, és csak a legutóbbi időkben sikerült olyan reformlépéseket megtenni, amiről mindenki tudja, hogy szükség van rá, de nagyon nehezen sikerült megszülni. Közben pedig jönnek a rosszabbnál rosszabb választási eredmények tartományi szinten”
– fogalmazott Prőhle Gergely.
Kiemelte: láthattuk, hogy Szász-Anhaltban mennyire megerősödött az AfD, a berlini önkormányzati választásokon pedig egy baloldali radikális erő erősödött meg. Tehát ezeknek a folyamatoknak a hatására a mérsékelt pártokból álló berlini szövetségi kormánykoalíció egyre rosszabb színben jelenik meg.
Leszögezte: „az AfD nem tud hibázni, mert egyelőre érdemben nem kormányoz.” A párt folyamatosan a reményt testesíti meg, és ezért egyre többen bíznak benne, mint ahogy a Die Linke, a baloldali radikális párt is, és hiába beszélnek olykor szörnyű dolgokat, akár már program szinten is.
„Ez igazi csalódáshoz nem vezet, és addig, amíg ők testesítik meg a reményt, és a véres mindennapi valóság pedig a mérsékelt pártokhoz kötődik, addig lefele mennek a mérsékelt pártok” – fűzte hozzá.
A volt berlini nagykövet arról is szót ejtett, hogy a CDU/CSU meg az SPD szavazóiban nem nagyon maradt harci kedv, mert a szavazóik már a saját kormányukról mondják, hogy nem biztos, hogy kibírják a következő választásokig. Ez pedig nem jó jel.
„Azt is látni, hogy Németország keleti és nyugati felén egyre inkább ugyanazt gondolják. Tehát az AfD országosan 28 százalékon áll, van egy 7-8 százalékos plusz a keleti oldalon, vagyis ott erősebb a radikalizmus iránti hajlam, de igazából erre hivatkozni már nem nagyon érdemes”
– mondta.
Úgy fogalmazott: óriási irodalma van annak, hogy a két országrész mennyire nem tudott lélekben vagy szellemiségben vagy politikai orientációban, mentalitásban egyesülni. Azt kell sajnos mondani, hogy mára ezek a tendenciák országossá váltak, és ha különböző mértékben is, a radikális erők egyre inkább erősödnek a széleken, ez pedig országos szintű.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.