Sébastien Lecornu miniszterelnök a kormány illetékes tagjaival tartott válságtanácskozást követően bejelentette, hogy a prefektusoktól kijárási tilalmak bevezését kérte hétfő estétől, amelyek „részlegesek vagy helyi jellegűek” lesznek.
Az intézkedés elsődleges célja, hogy a fosztogatásoktól megóvja az üzleteket, miután a hétvégén kaotikus jelenetek uralkodtak a francia nagyvárosok bevásárlóutcáiban.
Ha szükséges, a rendkívüli állapotot is bevezetik, de a helyi kijárási tilalmak most jobban megfelelnek a kormányfő szerint.
A válság mértékét jelzi, hogy Laurent Nunez belügyminiszter benyújtotta lemondását Emmanuel Macron államfőnek, aki elutasította azt, arra hivatkozva, hogy szükség van a rendfenntartó erők folyamatos irányítására.
„A franciák azt gondolhatják, hogy mindenhol káosz van. Szerencsére nem így van, a káosz nagyon lokalizált a városközpontokban” – mondta a miniszterelnök.
Nem arról van szó, hogy Párizs egészét kijárási tilalom alá vonjuk, ennek nincs értelme – hívta fel a figyelmet.
Miközben szombaton országszerte a nagyobb városokban a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.
A rendbontások – a szombatinál kisebb mértékben – vasárnap is folytatódtak Párizsban és Lyonban.
A kormány szerint a hétvége folyamán legalább háromezer üzletet érintettek rongálások vagy fosztogatások.
Serge Papin kereskedelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy az érintett vállalkozóknak egy külön támogatási alapból kártérítést fizet a kormány. Anne Le Hénanff, a digitális ügyekért felelős kormánytag az X közösségi oldalon azt is bejelentette, hogy
kérte az online viszonteladói nagy internetes oldalaktól a kifosztott üzletekből származó termékekre vonatkozó hirdetések azonnali eltávolítását.
A szervezők szerint országszerte 800 ezren, a belügyminisztérium szerint több mint félmillióan vonultak utcára. A felvonulásokra rátelepedő rendbontók közül 2231 embert vettek őrizetbe, az összecsapásokban közel ezer rendőr és demonstráló sérült meg.
Miközben a politikusok és az országos médiumok arról folytattak vitát, hogy kit terhel a felelősség a rongálásokért, a szombati megmozdulást szervező sárgamellényesek október 31-re egy újabb országos megmozdulást hirdettek, a szakszervezetek pedig november 5-re jelentettek be sztrájknapot.
Az ellenzék szerint a kormány és a rendvédelmi erők nem készültek fel arra, hogy tömegek vesznek részt a szombati tüntetéseken, és rosszul reagáltak a rendbontásokra, amelyek már a demonstrációk előtt elkezdődtek a nagyvárosokban.
Emmanuel Macron államfő vasárnap esti televíziós beszédében elismerte, hogy történtek hibák a rendfenntartásban, míg a belügyminiszter kontrollvesztést tapasztalt egyes városokban. Gérald Darmanin igazságügyminiszter a France 2 köztévében pedig úgy fogalmazott, hogy
a hatóságok kétségtelenül kudarcot vallottak az erőszakkal szemben, és úgy ítélte meg, hogy hírszerzési kudarc történt.
Hat hónappal az elnökválasztás előtt a válság politikai fordulatot vett
A baloldal azt rója fel az államfőnek, hogy nem reagál érdemben a tüntetők követeléseire, míg a jobboldal nagyobb határozottságot követel a kormánytól a rendbontókkal szemben.
Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire szerint az erőszak annak az eredménye, hogy a kormány hagyta elfajulni a szociális tiltakozó mozgalmat.
Bár a végrehajtó hatalom elismerte a rendfenntartási problémákat, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű pártot okolja az erőszak morális és politikai felelősségéért.
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott, hogy az „ultrabaloldali mozgalom mélyreható zűrzavart akar szervezni az országban a választásokig”.
Van egy egész átláthatatlan tömeg, amely aktiválódhat, hogy megkérdőjelezze az elnökválasztás időpontját és annak megtartását – fogalmazott a miniszterelnök, aki jelezte, a kérdésről külön egyeztet a hírszerző szolgálatokkal.
A felmérések szerint jelenleg a második helyen álló radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon „meglepetésének” adott hangot a miniszterelnök kijelentése miatt, és azt mondta, hogy „ilyesmiről ő még soha nem hallott”.
A felméréseket jelenleg vezető Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a kormányhoz hasonló állásponton van.
„Az ultrabaloldal a demokráciánk rákja” – jelentette ki Jordan Bardella, a párt elnöke.
A harmadik helyen álló Raphaël Glucksmann szociáldemokrata elnökjelölt pedig úgy véli, hogy a jelenlegi káosz Marine Le Pennek kedvezhet a választásokon.
Az erőszakot Párizs érseke is elítélte. Laurent Ulrich úgy fogalmazott, hogy a fővárost elcsúfította az erőszak, amely „láthatatlanná és érthetetlenné tette számos honfitársunk, mindenekelőtt a fiatalok aggodalmainak jogos kifejezését”.
Nehéz elhinnünk, hogy ugyanaz a város, amely örömmel és harmóniával fogadta XIV. Leó pápát, kevesebb mint egy hónappal később erőszak színhelyévé válhatott – írta közleményében az érsek.