Egy középiskolás, oktatási rendszer elleni tiltakozással indult az a tüntetéshullám, amely október 6-ára egy 250 ezres utcai megmozdulássá nőtte ki magát, a mozgalom pedig egyre csak gyűrűzik tovább a társadalom és most már a gazdaság egyéb rétegeibe.
Mint Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban a helyzetet elemezve elmondta, ez a tiltakozási hullám „egyszerre elég sok minden”, de alapvetően egy objektív középiskolás tüntetésből indult szeptember 21-én. Eddig nem volt ekkora visszhangja, mert nem övezte erőszak, és párt sem igazán látszott mögötte, mára azonban ott van a Lázadó Franciaország nevű párt, egy szélsőbaloldali formáció, Jean-Luc Mélenchon vezetésével, és a párt aktivistái jelentős mértékben részt vettek abban, hogy ennek egyre nagyobb nyilvánossága legyen, egyre inkább láthatóvá váljon és az egész országban elterjedjen.
A tiltakozási hullámot fűti, hogy objektív problémák ellen léptek fel a diákok.
„Igazság szerint általános nehézségek jelentkeztek a középiskolások életében, tehát viszonylag könnyen meggyőzhető a gimnazisták egy jelentős része” – fejtette ki. Ehhez viszont kellett politikai „segítség” is háttérként, a szélsőbaloldali pártnak pedig érdekei keletkeztek ahhoz, hogy a fiatalságot utcára vezényelje, illetve kihasználja az elégedetlenségeiket, illetve ezen keresztül egyrészt a fiatalokat maga mögé állítsa, amennyire tudja, másrészt pedig egy kicsit ellehetetlenítse a helyzetet az amúgy is nehéz gazdasági körülmények között lévő francia kormány számára.
Persze nem ez az első ilyen diáktüntetés, ahol a középiskolások utcára vonulnak, de az utóbbi években kevés ilyen nagy méretűt lehetett látni, ahol ráadásul az erőszak is megjelent.
„Itt is sajnos ismét
meg kell említeni a Lázadó Franciaország pártot, hiszen különböző tagjai, megválasztott képviselői kifejezetten erőszakra szólítottak fel,
ami nagyon furcsa. Ez a párt valóban forradalmi párt, úgyhogy most az utóbbi napokban már kezdik azt mondani, hogy jöjjön inkább a béke, de vannak legitim okai annak, hogy akár esetleg erőszakos úton is ki lehet fejteni a véleményt” – mutatott rá Fejérdy Gergely.
A helyzet ebben a pillanatban egyébként kettős, mert bár a diákok az őket támogató politikai erő mellé álltak, a társadalom azonban az erőszakot elutasítja, ezért a mozgalom is mintha veszítene a népszerűségéből. Ám igaz az, hogy a franciák többsége a fiatalok dühe mentén a sajátját is kifejezné – az utóbbi évek gazdasági nehézségei egyre inkább begyűrűztek a franciákhoz, ezen kívül pedig egyre növekszik a politikai elittel való elégedetlenség.
„Nem véletlen, hogy a radikális pártok azok, amelyek leginkább meg tudtak erősödni az utóbbi években. A jelenlegi elnök, aki az utolsó hónapjait tölti a második mandátumából – és várhatóan újra már nem indulhat 2027-ben, hiszen két mandátum után nem indulhat –, a lehető legmélyebb pontra süllyedt a népszerűség tekintetében, 16 százalék körül mérik. Vagyis
a francia társadalom a klasszikus erőkből, a centrumból egyre inkább kiábrándul, inkább a radikálisok felé fordul,
azok felé, akikről úgy gondolja, hogy valami teljesen újat, valami nagy reformot tudnak majd megvalósítani, és akkor mindenkinek jobb élete lesz. Ez eléggé kényes kérdés. Meglátjuk, hogy ki és milyen programot tud letenni az asztalra” – tette hozzá.
Kedden a szélsőjobboldalinak mondott Marine Le Pen tett le egyébként egy gazdasági programot, egyebek mellett 140 milliárd eurós megtakarítással, és most nagyon éles támadásoknak van kitéve: azt mondják, hogy épp az egyik legfontosabb kérdésben, a nyugdíjreformban köntörfalaz, nem nagyon tudni, hogy mit szeretne majd csinálni Fejérdy Gergely szerint.
Hogy mi lesz a megoldás, arról először is leszögezte: kampányban vagyunk, fél év múlva választások jönnek, a kampányháttér pedig nem kedvez annak, hogy ezt az epizódot gyorsan le lehessen zárni.
„Annak ellenére, hogy a kormányzat jelentős ígéreteket tett a diákok számára a helyzetük javítására vonatkozóan, két napja nincs is oktatás a gimnáziumokban, hanem egyfajta dialógust próbálnak kialakítani velük és megérteni, mik is a konkrét problémák, hogy azokon javítani lehessen” – mondta.
Rámutatott még:
a diákokat az is felbőszítette bizonyos fokig – vagy legalábbis frusztrálja –, hogy 2026 szeptemberétől elég szigorúan veszik már, hogy a mobiltelefonokat nem szabad használni a középiskolán belül,
és „az ezzel kapcsolatos érzelmeket is korbácsolja a politika”.
A tüntetéseknek valamennyire a közelgő őszi szünet vethet gátat a kutató szerint. November 5-én még lesz egy nagy megmozdulás, amelyhez a mezőgazdasági dolgozók is csatlakoznak.
A kontextusnak még része az is, hogy jelenleg zajlik a 2027-es költségvetés tárgyalássorozata egy olyan helyzetben, amikor az ország hatalmas eladósodottságban szenved.
Szerinte egyébként a rendőrök rendkívüli óvatossággal lépnek fel a tüntetőkkel szemben, ennek ellenére történtek balesetek, aminek az is oka, hogy nemcsak a diákok tüntettek, hanem mások is hozzájuk csapódtak. „Három komolyabb sérülésről is tudunk, egy embernek felrobbant egy hanggránát a kezében, de épp azért, mert az vissza akarta dobni a tárgyat. Így is közel 800 rendőr sérült meg úgy, hogy kórházi ellátásra szorult, miközben a fiatalok között 200 enyhe sebesülés történt” – emelte ki, hozzátéve, hogy a fiatalok emellett károkat okoztak az iskolákban, a jelenlegi adatok szerint 30 millió eurónyit.
Összességében tehát akkor lesz vége szerinte a „lázadásnak”, ha véget érnek a választások, és ha „komolyan lenyugszik minden ember”, de a tüntetések azért nem fognak addig kitartani.
A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.