Már korábban is lehetett hallani arról, hogy ha lezajlanak az orosz parlamenti választások, utána valószínűleg általános mozgósítás várható. Kérdés: ez elől próbálnak-e kibújni a fiatalok, illetve a fiatalok mennének-e leginkább?
Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a számok még a nyári időszakra vonatkoznak egy civil szervezet beszámolója alapján.
A kifejezetten az oroszok külföldre költözését segítő civil szervezet arról számolt be, hogy idén május és augusztus között nyolcszorosára emelkedett a napi megkeresések száma. Ez még kevés ahhoz, hogy általános következtetést tudjunk levonni, de azt azért jelzi, hogy sokkal nagyobb a távozási hajlandóság az elmúlt egy-két évhez képest, illetve jelzi az előkészületek erősödését is – fogalmazott.
Azt még nem jelzik azért az adatok, hogy
egy 2022-höz mérhető új kivándorlási hullám lenne készülőben, de ha egy újabb mozgósításra sor kerül, akkor azért erre lehet számítani,
hiszen 2022-ben is két ilyen nagyobb hullám volt, az egyik a háború kitörését követően, a másik pedig a szeptemberi mozgósítást követően – tette hozzá.
A 143 milliós Oroszországból kivándorolni akarók számát illetően a különböző felmérések egészen széles skálán mozognak. Ha most abból indulunk ki, hogy 2022-ben 800-900 ezren hagyhatták el Oroszországot – ez is egyébként inkább egy becslés, mintsem hivatalos statisztikai adat –, akkor a következőkben is egy hasonló számokról tudunk beszélni. Tehát nem igazán beszélhetünk arról, hogy több millióan készülnének elhagyni Oroszországot. És
az pedig egy másik kérdés, hogy egyáltalán milyen lehetőségeik vannak a kivándorlásra
– fogalmazott az elemző. Négy és fél éve, amikor kitört az ukrajnai háború, sokan választották a közép-ázsiai köztársaságokat. De azóta már szigorítottak ezek az államok a bevándorláspolitikájukon.
Ez akkor első körben a földrajzi közelségnek volt köszönhető, illetve annak, hogy rendkívül egyszerű volt az oroszoknak belépniük ezekbe az országokba. Ma az öt közép-ázsiai országot három csoportra tudjuk felbontani – mondta Dócza Edith Krisztina.
Az elsőbe tartozik Kazahsztán és Kirgizisztán, ők szigorítottak 2023-ban, illetve azt követően is.
Ez a két ország volt a lista elején, amikor kitört a háború. Mindkét országban hasonló szigorítások léptek életbe, és fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem oroszellenes intézkedések, hanem lényegében minden külföldi állampolgárra vonatkoznak. Kazahsztán és Kirgizisztán is úgy rendelkezett, hogy egy 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napot tölthetnek el az orosz állampolgárok az országban. Ennek lényegében az a célja, hogy rövid időn belül ne tudjanak ki-be lépkedni az országból.
A második csoportba tartozik Üzbegisztán, illetve Tádzsikisztán, ezek továbbra is rendkívül könnyen elérhető országok, tehát vízummentesen léphetnek be továbbra is az orosz állampolgárok. Üzbegisztánban annyi a különbség, hogy érkezésük után regisztrálniuk kell a tartózkodási helyüket, de ez tulajdonképpen minden beutazó külföldire érvényes, Tádzsikisztán pedig továbbra is nyitott maradt mind az orosz, mind a más külföldi állampolgárok előtt.
A harmadik csoportba Türkmenisztán tartozik egyedüliként, amelyik eleve nem tartozott 2022 után a kialakuló emigráció fő célországai közé, továbbra is rendkívül zárt, és az orosz állampolgárok nem léphetnek be vízummentesen. Itt volt egy nagyon érdekes hivatalos statisztikai adat, mégpedig az, hogy 2025-ben összesen 142 külföldi kapott tartózkodási engedélyt Türkmenisztánba. Ezt nem bontották le ország szerint, hogy milyen állampolgárságú külföldiekről beszélünk, de azért jól jelzi, hogy egy mennyire zárt országról van szó – mondta a szakértő.
A nyugati szankciók hatására szigorodtak a belépési feltételek nyugat felé, de Törökország és Szerbia még vízummentességet tart fenn. A kérdésre, hogy mennyire lehetnek népszerűek ezek az országok a menekülő vagy a menekülni kívánó oroszok számára, a szakértő azt mondta: továbbra is nagyon, de ha megnézzük az adatokat, illetve a becsléseket, azért azt látni, hogy ebben nem sok változás történt:
2022-ben is a listák élén szerepelt Örményország, Georgia, Törökország és Szerbia. Ez idén is ugyanígy van,
illetve az elmúlt években is ugyanígy volt. Annyi különbség van, hogy megjelent Argentína, illetve más latin-amerikai országok is. Ennek pedig nyilván az az oka, hogy miután több ország ha nem is zárta be teljesen a kapukat az orosz állampolgárok előtt, de azért szigorított, mint Kazahsztán és Kirgizisztán is, ezért a menekülési útvonalak diverzifikálódnak. A közép-ázsiai régióban inkább arra lehet számítani, hogy felértékelődnek olyan országok, mint Üzbegisztán, amely továbbra is nyitott, és olyan országok kerülhetnek még előtérbe, amelyek tartósabb biztonságot, vagy kiszámíthatóbb jogi státuszt tudnak nyújtani, ide tartoznak a kaukázusi országok, Törökország, illetve Latin-Amerika is – mondta el Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban.
(Nyitóképünkön: füstfelhő Moszkva felett – az ukrán válaszcsapások már az oroszok hétköznapjait is érintik, nem csk a benzinhiány miatt, hanem mert gyakran ébrednek úgy a nagyobb városokban, hogy dróncsapás miatt feketes füst száll, és lángol egy olajfinomító vagy egy webáruház raktára)
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.