Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy minapi nyilatkozatában, amikor az európai országok Oroszország elleni lehetséges katonai fellépéséről beszélt, Vlagyimir Putyin szavait idézve fenyegető üzenetet közvetített, ami így szólt szó szerint: „mi senkit nem akarunk megtámadni, ez hülyeség. Ez a mindennemű állami gondolkodás hiánya. De ha ezek a beszélgetések az Önök támadásának előkészítését jelentik, akkor biztosíthatom önöket, hogy a háború teljesen másmilyen és nagyon rövid lesz”. Hozzátette azt tanácsolja, hogy „jegyezzék meg ezeket a szavakat.”
Többek között erről a nyilatkozatról és a jelenlegi feszült világpolitikai helyzetről kérdezte az InfoRádió Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt.
A kérdésre, hogy mindez jelenthet-e akár nukleáris háborús fenyegetést is az oroszok részéről, úgy vélekedett: ez a nyilatkozat egy válasz egy olyan eseménysorozatra, amelyet az Európai Unió részéről látunk.
„Azért fontos erről beszélni, mert akármennyire is tűnik diktatórikusnak egy ország, csak úgy nem viheti háborúba a lakosságát, valamilyen szinten el kell kezdeniea felkészítést arra, hogy a háború el fog indulni. Ezt nagyon jól láttuk egyébként Oroszországban 2014 és 2022 között Ukrajna esetében” – fogalmazott, hozzátéve: tehát
„az orosz vezetés határozottan cáfolja, hogy Európát szeretné megtámadni, ezzel szemben az európai vezetők állandóan háborúról beszélnek. Tehát akkor érdemes föltenni a kérdést, hogy ki akar háborúzni kivel.”
Nagyon érdekes kiemelni, hogy van egy Kalinyingrád nevű exklávé, egy valamikori kelet-porosz német terület, ami a Szovjetunióhoz került a másik világháború után, amely mélyen beékelődik a NATO területére, és ez ellen több alkalommal intéztek fenyegetést európai vezetők: elmondták, hogy ez milyen szinten jelent fenyegetést a NATO-ra és Európára, és gondolom, erre reagált Lavrov – mondta, hozzátéve. szóval válaszolva az alapkérdésre,
„igen, az orosz nyilatkozat egyértelműen az atomfegyverekre utalt.”
Somkuti Bálint szerint gyakorlatilag a két, „mondjuk így állam, hiszen az Európai Unió azért sok szempontból nem felel meg a klasszikus állam definíciójának”, de a két fél között már egyértelmű, hogy hidegháború zajlik. Nagyon sokan az utóbbi időben elkezdték a hidegháborút a harmadik világháborúnak hívni. Ha ezt elfogadjuk, akkor most elmondhatjuk, hogy
zajlik a negyedik világháború. Hál' Istennek ezt nem fegyverekkel vívják, hanem mindenféle szokatlan módszerekkel.
Én nem szeretem a hibrid kifejezést, mert nagyon sok alkalommal használják olyan dolgokra, amelyeket meg lehetne másképp is közelíteni, de ettől függetlenül tagadhatatlanul zajlik egy konfrontáció az Európai Unió és Oroszország között – vélekedik a szakértő.
„Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy háborút elkezdeni stratégia nélkül, egy olyan győzelemre vezető terv nélkül, amelyik garantálhatná, vagy jó eséllyel előre láthatná azt, hogy a háborút sikerül megnyerni, az bonyolult módja az öngyilkosságnak, hogy így fogalmazzak” – mondta, hozzátéve: az Európai Unió nem rendelkezik hiteles atomelrettentéssel, hiszen a francia atomarzenál körülbelül Franciaországra érvényes és csak az országra van szabva.
Tehát innentől kezdve egy atomhatalommal közvetlen konfliktust kezdeni, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között, ebben semmilyen erkölcsi állásfoglalás nincs, hogy Oroszország mit provokál vagy mit nem provokál, de mindenesetre nagyon furcsa megoldásnak tűnik, hiszen az Egyesült Államokkal is feszült az Európai Unió viszonya – mondta Somkuti Bálint. Hozzátette:
orosz részről mind a kormányzat, mind a média tartózkodik attól, hogy akár az Európai Unióval, akár a NATO-val szemben háborús retorikát alkalmazzon.
Az a furcsa ebben a helyzetben, hogy az európai vezetés mintha jobban tudná, hogy mik az orosz szándékok. Ezért említettem az orosz–ukrán háború kirobbanásához vezető nyolcéves időszakot, amikor az orosz média és az állami vezetők nyilatkozatai másról sem szóltak, mint arról, hogy a Majdan téri események után kialakult ukrajnai helyzet elfogadhatatlan és tolerálhatatlan számukra. Ha arra gondolunk, hogy Donald Trump hány kilrohanásában támadta Venezuelát, és hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és a kínai vezetés is többször beszélt arról, hogy a tajvani kérdést rendezni kell, akkor láthatjuk, hogy hogy néz ki egy háborúra való felkészítés – fogalmazott.
Szóval függetlenül attól, milyen államformában van az állam, jelenleg Oroszország részéről nem látjuk a háborúra való felkészítést, csak ilyen fenyegetéseket. Szeretném kihangsúlyozni, hogy
bármit is mond a nyugati sajtó jelenleg, nem látszik orosz szándék arra, hogy háborúba keveredjen Európával
– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő.
Oroszország ma egyértelműen nem lenne képes kétfrontos háborúra sem anyagilag, sem emberileg. Az orosz fegyveres erők 80-90 százaléka le van kötve Ukrajnában. Milyen alapon, milyen reményben kezdene bele egy második frontba Oroszország? Ráadásul a világ egyik vezető katonai és gazdasági hatalmával? És ne felejtsük el, hogy a NATO a világ legerősebb katonai szövetsége, és az európai államok, ha orosz támadás éri őket, számíthatnak az Egyesült Államok jelentette biztonsági garanciákra is – hangsúlyozta Somkuti Bálint, aki szerint
„teljesen érthetetlen, illetve hát érthető, de nehezen feldolgozható az a vehemencia, amellyel az európai vezetés igyekszik az orosz háborús szándékokat bebizonyítani , mert ennek nem látszanak jelei”.
Mint mondta, az egy másik dolog, hogy Európa az elmúlt 30 évben „elaludt” biztonságpolitikai szempontból, és a fegyveres erőit a kritikus szint alá csökkentette.
„De ez meg nem így működik. Tehát egy háborús, mondjuk így, uszításnak nevezhető folyamattal nem azt fogják elérni, hogy megnőnek az európai védelmi képességek, amire egyébként egyértelműen szükség van, hanem belesodorhatják Európát egy olyan konfliktusba, aminek azért egy atomhatalommal szemben igencsak furcsa következményei lehetnek, sőt akár tragikusak is” – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Domanits András készítette.