Törökország migrációs helyzetét 2026-ban egyszerre több regionális válság is terheli. Egyrészt az iráni konfliktus, az Afganisztán és Pakisztán közötti feszültség, illetve Szíria továbbra is bizonytalan helyzete.
A vezető elemző szerint ezeken túlmenően tágabb értelemben a közel-keleti instabilitás szintén meghatározó Törökország számára.
„Jelen pillanatban a legnagyobb kockázatot egy hirtelen nagy létszámú, Irán felől érkező migrációs hullám jelentheti, miközben Ankara továbbra is nagyjából 2,2-2,3 millió szíriairól gondoskodik”
– fogalmazott Dócza Edit Krisztina.
Kifejtette: a török migrációs politika közvetlenül tudja befolyásolni az EU migrációs mozgásterét, hiszen Törökország továbbra is kulcsfontosságú tranzit és befogadó ország. Ez alapján pedig elmondhatjuk, hogy az Uniónak is érdeke, hogy Ankara határvédelmi és menekültügyi kapacitásait támogassa, ugyanakkor ez a pozíció viszont növeli az EU függését a török együttműködéstől, ami politikai kockázatot is jelenthet, ha Ankara a migrációs nyomást ismét alkupozícióként használja az Unióval szemben.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője úgy látja: az elmúlt egy évtizedben Törökország a nyitott ajtók politikájától elmozdult egy szigorúbb, restriktívebb politika irányába. Törökországban 2,2-2,3 millió szíriai továbbra is ideiglenes védelem alatt él az országban, ez pont a nyitott ajtók politikája miatt tudott megtörténni.
2016 után viszont már egyértelműen láthatóak voltak a szigorodás jelei. Ankara mind a szíriai, mind az afgán migráció kezelésében is egyre szigorúbb álláspontot követelt, például az afgánok már nem is kaptak a szíriaiakéhoz hasonló ideiglenes védelmi státuszt.
Mint mondta: Törökország egyre aktívabban alkalmazta velük szemben a visszaküldést és a kitoloncolást is. Napjainkban pedig Törökország stratégiája már öt fő pillérre épül.
ide tartozik
- a migráció kiváltó okainak kezelése,
- a határvédelem megerősítése,
- az illegálisan tartózkodók felderítése,
- az illegális külföldi foglalkoztatás elleni fellépés
- és a hatékony kitoloncolási rendszer.
Dócza Edit Krisztina hangsúlyozta: ennek részeként Törökország jelentősen fejlesztette fizikai és technikai határvédelmét, különösen az iráni és a szíriai határon, beleértve a falak, kerítések, megfigyelőtornyok, hőkamerák, illetve egyéb ellenőrzési rendszerek telepítését. Vagyis Törökország is számol azzal az eshetőséggel, hogy Iránból meg fognak indulni a tömegek.
„Egyelőre azt látni, hogy nem indult még meg egy ilyen tömeges bevándorlás Törökország irányába, de továbbra is óvatos mind az EU, mind Törökország. Még az ENSZ is figyelmeztetett arra, hogy ezzel az eshetőséggel továbbra is számolni kell. Amit még Törökország esetén szerintem érdemes hangsúlyozni, hogy az ENSZ adatai szerint február 28. után több mint 462 ezer iráni lépett be Törökországba, ugyanakkor közel 400 ezren vissza is tértek Iránba március és június között” – emelte ki a vezető elemző.
Dócza Edit Krisztina arról is beszélt, hogy a török lakosság hogyan viszonyul ahhoz, hogy akár milliós menekülthullám is érkezhet az országba. Hangsúlyozta: a törökök tartanak ettől, különösen azért mert már nem nézik jó szemmel azt sem, hogy több millió szír tartózkodik Törökországban. Így incidensek is vannak már a menekültek és a török lakosság között.
A cikk Domanits András interjúja alapján készült.