„Per pillanat stabil a NATO” – fogalmazott a katonai szövetség csúcstalálkozója utáni napon az InfoRádióvan Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet elemzője.
A csúcstalálkozónak az szerinte valóban komoly eredménye, hogy
- nem volt nagyobb botrány,
- volt közös zárónyilatkozat,
- Donald Trump végigülte a találkozó minden elemét annak ellenére, hogy a NATO egy részét kritizálta, hogy nem állt mögé Irán ügyében.
„Összességében a csúcstalálkozó legfontosabb mondanivalója és teljesítménye az volt, hogy Európa növeli a védelem terén vállalt felelősséget, teljesít, és a számjáték ellenére Európa komolyan veszi a védelmi feladatokat, ahogy azt Donald Trump elvárta” – foglalta össze a szakértő.
Persze mivel számjátékról is szó van, a kreatív könyvelés jegyében szerinte sok mindent be lehet tolni a védelmi kiadásokba, az olaszok még egy híd építésének költségeit is beépítették, más infrastruktúrával együtt. Ezt kommentálva úgy vélekedett, itt a folyamat jellege az, ami dominál; a pénz előteremtése ugyanúgy, ahogy a mostani csúcs is egy folyamat része, amely a 2024-es washingtoni csúcs poltikai döntésével kezdődött még Donald Trump második elnöki ciklusa előtt, ahol a védelmi kiadások növelését rögzítették, 2025-ben döntöttek a pénz előteremtéséről, most ezt vitték tovább, a pénzt így képességnövelésre, gyártásra kell fordítani a legnagyobb mértékben. Ez jelenti majd azt Donald Trump fejében, hogy Európa nagyobb szerepet vállal a szakértő szerint.
Na de mit gyártson, ki és miből? Csiki Varga Tamás szerint Európa gyárt majd európai pénzből, de akár Amerikában is.
„Vannak olyan technológiai területek, amit Európa le tud fedni, és ott törekszenek arra, hogy az európai védelmi ipart fejlesszék. Ebben minőségi változást az elmúlt években az idéz elő, hogy egyre több a többnemzeti projekt, nemcsak egyes országokban próbálják a gyártást beindítani vagy felpörgetni, hanem közös megrendeléseket találnak ki egyfajta fegyverrendszerre, amit majd többen fognak használni, és ezt közösen finanszírozzák meg, hogy így gazdaságosabb lesz az egész. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb megrendelésekről van szó, és ezt ahol lehet, európaiak oldják meg, de ahol nem lehet, és például a rakétavédelem az tipikusan még mindig egy ilyen feladatkör vagy technológia, ott az amerikaiakra kell támaszkodni továbbra is” – részletezte.
Az eddigi EU-s összefogások jó táptalajok erre szerinte, de a britek is erős NATO-szövetségesek, az unióban pedig a lengyelek folyamatosan és látványosan növekednek és a csehek is kapaszkodnak, ahol vannak olyan elemek, amelyeket „szét lehet jobban teríteni”.
„A lőszergyártás az orosz–ukrán háború kapcsán 2022-től a tüzérségi és egyéb lőszerek szempontjából is egy hiányterület volt” – folytatta. „Itt ugyan kellett két év ahhoz, hogy fölszívják magukat az európaiak, és a politikai szándék után a pénz és a gyakorlati megvalósítás, a gyártósorok kibővítése, az új gyárak építése is megtörténjen, de most már ott tartunk, hogy felpörgették a gyártást és tovább fogják pörgetni. Összemérhető most már nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem Oroszországgal is az európai gyártási kapacitás” – jelentette ki.
A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült, a beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.