Kétnapos kongresszust tartott a hétvégén az Alternatíva Németországért (AfD) Erfurtban. A párt vezetésében nem történt változás: a küldöttek megerősítették pozíciójában a két társelnököt, Tino Chrupallát és Alice Weidelt. Közben több ezer ember vonult utcára Erfurtban, hogy tiltakozzon a párt ellen, a közelgő tartományi választásokon ugyanis az AfD először kerülhet hatalomra egy német szövetségi tartományban. Az AfD-nek a közvélemény-kutatások alapján jó esélyei lehetnek Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában is.
Prőhle Gergely az InfoRádióban azt mondta, a Magyarországgal nagyon szoros kapcsolatban álló Németország politikai stabilitása mindenképpen kulcskérdés egész Európa számára. Kiemelte, hogy az említett két keletnémet tartományon kívül szeptemberben Berlinben képviselőházi választást is tartanak, a következő szövetségi választás pedig 2029 tavaszán lesz. A volt berlini nagykövet megjegyezte: az AfD eddig protest pártként jelent meg, és a sokszor emlegetett tűzfal mögé szorítva kizárták más pártok a kormányzásból.
A mostani kongresszus egyebek mellett arról is szólt, hogyan lehetne konszolidálni a párt működését, miképpen lehetne szalonképessé tenni mindazt, amit a politikai színtéren megfogalmaznak.
A legfőbb cél az lehet, hogy ne csak tartományi szinten legyenek igazán sikeresek, hanem a nagypolitikában is.
A nagy kérdés, hogy 2029-re vajon kormányképes párt lesz-e az AfD-ből. Az NKE John Lukacs Intézet programigazgatója szerint a hétvégi pártkongresszus abban a tekintetben hozott változást, hogy „a korábbi balhés, veszekedős, meglehetősen konszolidálatlan működésű politikai csoportosulás helyett most igyekeznek egy nagyon megbízható és politikailag perspektivikus párt benyomását kelteni, legalábbis most erre törekednek”.
Erre a törekvésre konkrét stratégiát nem mutattak be a hétvégén, aminek Prőhle Gergely szerint az az egyszerű magyarázata, hogy a „programadó” kongresszust a mostani bejelentés szerint csak jövőre tartják. Emlékeztetett, hogy a társelnökök és az alelnökök személyét illetően konszenzus alakult ki már a pártkongresszust megelőzően. Kitért arra is, hogy korábban a párt „radikális hangadója”, Björn Höcke révén Türingiában „náci ideológiát idéző hangok” váltak nagyon erőteljessé, de az utóbbi időben ezek is némileg elhalkultak, és abban a tartományban is inkább a konszolidáció irányába mozdult el az AfD. Prőhle Gergely szerint
ezek a példák arra engednek következtetni, hogy a korábbi radikalizmus kezd visszaszorulni.
Mint mondta, külpolitikai szempontból az a nagyon fontos kérdés, hogy „mennyire van Moszkva zsebében” az AfD, ugyanis erre utaló jelek sokszor voltak észrevehetők, így folyamatosan komoly vádak hangoztak el emiatt Tino Chrupalla és Alice Weidel pártjával szemben. A konszolidáció és a normalitás felé való elmozdulás eddig abban jelent meg, hogy a párt elkezdte jelezni, más akar lenni, mint eddig, így is demonstrálva a kormányzóképességét.
A legutóbbi felmérések szerint az AfD 6-7 százalékkal előzi meg a Friedrich Merz kancellár vezette jobbközép pártszövetséget,
a mostani kongresszuson pedig azt fogalmazták meg célkitűzésként, hogy további 4-5 százalékot erősödjön a párt.
A volt berlini nagykövet szerint nagyon nehéz most megmondani, hogy ez a cél teljesíthető-e, az viszont már biztosnak tűnik, hogy a kormánykoalíció gyengélkedése tartósan megmarad. A Merz-kabinet új reformjai vélhetően valamilyen hatást ki fognak váltani, és akár még pozitívabb is lehet hosszabb távon a kormány megítélése. Prőhle Gergely hangsúlyozta: Magyarországnak és egész Európának nagyon fontos lenne, ha egy működőképes, gazdaságilag erős Németország jelenne meg a színtéren.
A legfontosabb üzenet
Az NKE John Lukacs Intézet programigazgatója az AfD-kongresszus legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a párt bejelentése szerint olyan ígéreteket akarnak tenni, amit aztán be is tudnak tartani. Ez azért fontos politikai üzenet, mert leginkább azt róják fel a mostani kormánykoalíciónak, és különösen Friedrich Merz kancellárnak, hogy bármit is ígért a választási kampányban, azt a Szociáldemokrata Párttal együtt kormányozva nem tudja megvalósítani.
Bár az AfD konszolidálódni szeretne, a politikai karantén nem szűnt meg a párttal szemben. Csakhogy Prőhle Gergely szerint „forró ősz lesz Németország keleti részén”, és a tartományi választások óriási téttel bírnak.
Még az is könnyen előfordulhat, hogy Szász-Anhalt tartományban az AfD megszerzi a parlamenti mandátumok 50 százalék plusz egy részét, így „ilyen értelemben nem fog felmerülni a kérdés, hogy kivel akarnak kormányozni”.
A volt berlini nagykövet úgy fogalmazott, szeptemberben „nagy kísérletek” következnek Szász-Anhaltban, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben, ahol megerősödhet az AfD, bár arra jóval kevesebb az esély, hogy a fővárosban abszolút többséget szerezzen. Prőhle Gergely szerint ez a mostani helyzet abból a szempontból is egy kísérlet, hogy vajon mit tudnak kezdeni a megszerzett hatalommal, és valóban a konszolidáció irányába indulnak-e el, elő tudnak-e terjeszteni olyan reális programot, ami azoknak a protest szavazóknak is megfelel, akik egyébként „csak dafkéból szavaztak rájuk”. Ebből a szempontból érdekesnek ígérkezik az ősz Németországban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.
(A nyitóképen: Alice Weidel, az Alternatíva Németországért párt és frakció társelnöke német zászlót lenget a párt kongresszusán Erfurtban 2026. július 4-én.)