Újra megjelent az ebolajárvány Afrikában, ami miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vasárnap nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában. Az intézkedés célja, hogy a szomszédos országokban magasabb riadókészültséget vezessenek be és egyben támogatásra mozgósítsák a nemzetközi közösséget.
Rusvai Miklós virológus az InfoRádióban elmondta: a most megjelenő vírus más típusú ahhoz képest, ami 2012 és 2014 között Nyugat-Afrikában terjedt. Akkor az úgynevezett zairei vagy orthoebola okozott a térségben sok helyen és széles körben fertőzéseket, míg a mostani a magyar fülnek elsőre mókásan hangzó Bundibugyo vírustörzs, amely egy teljesen másik változat. A két variáns között abban nincs különbség, hogy mind a kettő rendkívül magas halálozási aránnyal jár, vagyis nagyon súlyos megbetegedéseket okoznak. Ilyen tünet lehet a magas láz, hányás, hasmenés, vérzések a testen vagy akár a testnyílásokból is vér folyhat. Az egyetemi tanár hozzátette:
az azonosított fertőzések 70-90 százalékban halállal végződnek.
A vírusszakértő tájékoztatása szerint az Ebola-vírus legvalószínűbb hordozói a denevérek, amelyekről átterjedhet erdei állatfajokra is a fertőzés. Utóbbi állatok húsa, a bushmeat Afrikában az étrend részét képezi, vagyis a táplálkozás során nagyon könnyen megfertőződhet a helyi lakosság is. Bár nagyon nehezen, de emberről emberre is terjedhet az Ebola-vírus.
„Afrikában ráadásul teljesen más halottbúcsúztatási szokások vannak, mint az újkori Európában. Több afrikai országban, törzsben bevett szokás a halott megcsókolása, megölelése vagy megsimítása, és sajnos ilyenkor továbbterjedhet a vírus. Rokonok, barátok, ismerősök is megfertőződhetnek, és így terjed lokálisan a járvány, miután előjött az esőerdőből” – magyarázta Rusvai Miklós.
A Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy célzott kezelés,
szemben a gyakoribb, több mint tíz évvel ezelőtt megjelent Zaire-törzzsel, amely ellen már rendelkezésre áll oltóanyag. A virológus elmondta: a korábban kifejlesztett vakcina nem véd a mostani vírusváltozat ellen. Hozzátette: a gyógykezelés elsősorban tüneti kezelés, tehát a hányás, hasmenés során elveszített folyadék pótlása. Különböző gyógyszerekkel is próbálkoznak a szakemberek, mint például annak idején a Covid ellen is bevetett remdesivir. Az egyetemi tanár elmondása szerint ezek a gyógyszerek polimeráz/nukleinsav-gátlók, szélesebb körben azonban a monoklonális antitest terápiát alkalmazzák az érintett országokban. Ugyanakkor
speciális, különleges kezelésekről van szó, amelyeket sokan nem engedhetnek meg maguknak Afrikában, mert egyszerűen nem férnek hozzájuk, már a kórházba jutás is nehézkes bizonyos vidékeken.
A több mint tíz évvel ezelőtti nyugat-afrikai Ebola-járvány több mint 11 ezer halálos áldozatot követelt, és jelenleg is nagyon aggasztó a helyzet a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában, ahol nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetet rendeltek el. Ezzel együtt Rusvai Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy egy lokális problémáról van szó, nagy valószínűséggel négy-öt országban terjedhet a járvány, attól nem kell félni, hogy abból a térségből kijut.
A legtöbben ilyen hír hallatán attól tartanak, világjárvány alakulhat ki, de a virológus szerint ebben az esetben nem indokolt ez a félelem. Helyben, abban az afrikai régióban viszont sajnos komoly közegészségügyi jelentőségű járvány ütötte fel a fejét, amelynek nagy kockázatai vannak.
Az elmúlt évtizedekben csak néhány esetben fordult elő, hogy Afrikán kívül is megjelent az Ebola-vírus. Akkor fertőzött európai vagy amerikai emberek révén jutott ki a vírus az afrikai kontinensről. Ők már ismerten fertőzöttek voltak, tehát hazaszállították őket gyógykezelésre. Rusvai Miklós megjegyezte: eddig még természetes Ebola-fertőzés nem hagyta el Afrikát úgy, hogy ne tudták volna már a kikerülése pillanatában, hogy az illető fertőzött.
A cikk alapjául szolgáló interjút Kocsonya Zoltán készítette.