Száz évvel ezelőtt született II. Erzsébet királynő.
A jelenlegi brit uralkodó, a 77 esztendős III. Károly király néhai édesanyjának világrajöttét 1926. április 21-én jelentette be az udvar. II. Erzsébet 2022. szeptember 8-án, életének 97., uralkodásának 71. évében hunyt el nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.
Ő volt a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmost 1066 karácsonyán királlyá koronázták a londoni Westminster-apátságban, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő a trónon.
Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
II. Erzsébet királynő édesapja, VI. György király nem - és így Erzsébet sem - volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten csak azért kerülhettek a brit trónra, mert György bátyja, VIII. Eduárd a korona helyett elvált amerikai barátnőjét, Wallis Simpsont választotta, és 1936. december 10-én, alig 327 napi uralkodás után, a koronázást meg sem várva átadta helyét öccsének.
A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő VI. Györgyben valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő és legkedvesebb miniszterelnöke, Winston Churchill tartotta a lelket, amíg lehetett.
Erzsébet édesapját, György királyt népe nemzeti hősként tisztelte, amiért az angliai csata legsötétebb, legreménytelenebb napjaiban sem hagyta el a náci Luftwaffe által hónapokon át éjjel-nappal bombázott, invázió fenyegette Londont.
A rároskadt felelősség, és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt azonban korán összeroppant, és 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a 26 éves Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, súlyos áruhiány és kiterjedt jegyrendszer szorításában élő országot.
II. Erzsébet királynő első miniszterelnöke a tizenöt közül Winston Churchill, a világháborús győző volt.
Utolsó hat miniszterelnöke közül öt – Tony Blair, David Cameron, Theresa May, Boris Johnson és Liz Truss – már II. Erzsébet trónra lépése után született.
Utolsó miniszterelnökét, Liz Trusst halála előtt alig két nappal, 2022. szeptember 6-án bízta meg kormányalakítással. A sors különös fintoraként Truss – akit Erzsébet személyében a leghosszabb ideig uralkodó brit koronás fő kért fel kormányalakításra - alig 49 nap után, az elhibázott költségvetése miatt támadt súlyos piaci felfordulás hatására lemondott, így a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a miniszterelnöki tisztséget.
II. Erzsébet királynő uralkodásának több mint hét évtizedében felépült, majd egy nemzedéknyi idő elteltével leomlott a berlini fal, és először látogattak űrhajósok a Holdra.
Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását - Churchill élénk tiltakozása ellenére - élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók, legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, ahol akkoriban már volt televízió.
Íme a III. Károly király által közzétett videó:
II. Erzsébet uralkodásának csaknem 71 éve azonban nem volt mentes családi megpróbáltatásoktól és tragédiáktól sem.
„Annus horribilis” – borzalmas év, mondta könnyek között az 1992-es évre az azóta szállóigévé vált minősítést.
Akkor vált nyilvánvalóvá ugyanis, hogy legidősebb fia, Károly akkori trónörökös - a jelenlegi uralkodó - és Diana hercegnő botrányokkal kísért házassága végképp fenntarthatatlanná vált; szétválásukat John Major miniszterelnök jelentette be az alsóházban.
Akkor vált el a királynő leánya, Anna hercegnő, abban az évben járták be a világsajtót a harmadszülött gyermek, András yorki herceg feleségéről, Sarah Fergusonról egy idegen férfi intim társaságában készült, súlyosan kompromittáló fotók, és akkor emésztették el a lángok a legősibb uralkodói rezidencia, a windsori kastély jelentős részét.
Az igazi „annus horribilis” azonban 1997 volt, Diana hercegnő világszerte sokkot okozó halálos párizsi autóbalesetének éve. Az udvari krónikások jórészt egyetértenek abban, hogy Diana halála és az azt megelőző kölcsönös házasságtörési, majd válási botránysorozat az utóbbi évszázad legnagyobb megrázkódtatása volt a brit monarchia életében, talán nagyobb, mint VIII. Eduárd lemondásának botránya.
II. Erzsébet királynő már nem élte meg a királyi házat megrázó újabb súlyos botrányt, vagyis azt, hogy András volt yorki herceget saját bátyja, III. Károly király minden hercegi és katonai titulusától megfosztotta, miután Andrásról kiderült, hogy a korábban sejtettnél is sokkal szorosabb és hosszabb ideig tartó kapcsolatokat ápolt a fiatal nők, köztük gyermekkorú lányok elleni súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt néhai amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel.
Andrást februárban - a brit monarchia modernkori történetében példátlan módon - őrizetbe is vették, miután kiderült róla az is, hogy a brit kormány különleges nemzetközi kereskedelmi megbízottjaként a 2000-es évek első évtizedében szigorúan bizalmas brit hivatalos pénzügyi-gazdasági információkat szolgáltatott ki a 2019-ben New York-i börtöncellájában elhunyt Epsteinnek.
Ez a botrány már a királynő utolsó éveit is beárnyékolta, de igazán csak az utóbbi egy évben teljesedett ki. Mindezen megpróbáltatások közepette II. Erzsébet királynő - kifelé mutatott - rendíthetetlen nyugalommal és szilárdsággal tartotta egyben a monarchiát. Bár ezt a nyugalmat a sajtó és az alattvalók sokszor ridegségként érzékelték, a történészszakma teljes egyetértésben vallja, hogy a brit monarchia kizárólag II. Erzsébet kikezdhetetlen személyes tartásának köszönhetően élte túl az elmúlt hét évtized hatalmas világtörténelmi változásait.