A húsvéti ünnepek előtti közvélemény-kutatást az ARD hozta nyilvánosságra, a felmérés adatait ugyanakkor szinte az összes többi tekintélyes médium ismertette. A bizonyítvány a koalíció eddigi legrosszabb értékelése.
Az infratest-dimap intézet 1316 választópolgár körében, a hét első két napján készített reprezentatív felmérést. Miközben általános volt annak megítélése, hogy Németországnak sürgős reformokra van szüksége, a válaszok azok teljesítésével kapcsolatban lesújtóak voltak.
Eszerint a konzervatív-szociáldemokrata koalíció munkájával mindössze 15 százalék elégedett, azaz 10 százalékponttal kevesebben, mint pontosan egy hónappal korábban. Mindez egyben arra mutatott rá, hogy
a németek legnagyobb része, az adatok szerint 84 százaléka elégedetlen, ami negatív rekordot jelent.
Az elégedetlenség mutatója az is, hogy a németek egyre kevésbé bíznak a beígért reformok végrehajtásában. Kétharmaduk (66 százalékuk) azon a véleményen van, hogy az adók és a társadalombiztosítási járulékok túlzott terhet jelentenek számukra.
Ezt a terhet leginkább a fiatalok érzik, az adatok szerint a 18 és 34 év közöttiek 72 százaléka tartja túl magasnak ezeket a fizetnivalókat. A 65. évüket betöltöttek és a náluk idősebbek körében ez az arány 56 százalék. Kevés a bizalom a kormány cselekvőképességében. A megkérdezettek mindössze egyötöde vélekedett úgy, hogy a koalíció beváltja ígéreteit, különös tekintettel a gazdaság fellendítésére.
Ami pedig a koalíciós pártok népszerűségét illeti, a három közül a nagyobbik keresztény párt, a CDU mellett a megkérdezettek 22 százaléka tette le a garast, míg a kisebbikre, a bajor CSU-ra 17 százalék szavazott.
A szociáldemokrata SPD-t illetően mindössze 13 százalék vélekedett így, ráadásul a támogatóinak nagy része is kritikusan ítélte meg saját pártja teljesítményét.
A kormánykoalíció legtekintélyesebb politikusainak népszerűsége szinte kivétel nélkül csökkent. A konzevatívok táborában a kereszténydemokrata Friedrich Merz kancellár az „éllovas”: teljesítményével a a megkérdezettek csupán 21 százaléka elégedett, ami 8 százalékpontos visszaesést tükröz az egy hónappal korábbi megítéléshez képest.
Ami pedig a szociáldemokrata tábort illeti, egy hónap alatt 17 százalékkal csökkent az alkancellár és egyben pénzügyminiszter, Lars Klingbeil támogatottsága, de csökkent a Németország legnépszerűbb politikusának tartott védelmi miniszteré, Boris Pistoriusé is.
Végezetül a felmérés kitért arra is, hogy milyen eredményt hozhatnának egy esetleges húsvét vasárnapi választások. Az adatok szerint a CDU/CSU a szavazatok 26 százalékával végezne az első helyen, az SPD pedig – negatív rekordot döntve – 12 százalékra számíthatna.
A radikális jobboldali és immár nem csak az ország keleti, hanem nyugati tartományaiban is növekvő támogatottsággal rendelkező AfD-nek 25 százalékot mértek, 2 százalékponttal többet, mint egy hónappal korábban.