Összesen 21,5 millió euróval segíti ki a tavaly aszály- és fagykárokat szenvedő gazdákat Bulgáriában, Észtországban és Magyarországon az Európai Bizottság – írja az uniós intézmény közleménye alapján az Index.
A rendkívüli, szükséghelyzeti támogatásokat az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) évente elkülönített 450 millió eurós tartalékából fizeti ki. Ebből Bulgária 7,4 millió eurót, Észtország 3,3 millió eurót, Magyarország pedig 10,8 millió eurót, azaz csaknem 4,2 milliárd forintot kap a gazdák megsegítésére, amit a tagállamok a megítélt támogatás duplájával kiegészíthetnek saját nemzeti forrásaikból.
Az EB a közleményben megjegyzi, 2025-ben Észtországban a fagy, míg Bulgáriában és Magyarországon a hőhullámok és az aszály okozott jelentős károkat és gazdasági veszteségeket a gazdáknak. Magyarországot emellett a rendkívüli hőség miatt vízhiány is sújtotta.
A támogatásokat az érintett tagállamoknak szeptember 30-ig kell a károsultaknak kiosztani, emellett biztosítaniuk kell, hogy a végső kedvezményezettek a termelők legyenek.
A rendelkezések végrehajtásáról a tagállamoknak értesítenie kell a bizottságot. A dokumentumoknak tartalmaznia kell az egyedi támogatás nyújtásához meghatározott kritériumokat, az intézkedés tervezett hatását, a kifizetésekre vonatkozó havi előrejelzéseket, valamint a kiegészítő támogatásokat is. Emellett azt is közölni kell a bizottsággal, hogy milyen intézkedéseket hoznak a piaci versenytorzulás és túlkompenzáció elkerülése érdekében.
Az Európai Bizottság azután döntött a rendkívüli, szükséghelyzeti támogatásokról, hogy a tagállamok megegyeztek abban, és azt másnap, március 31-én már el is fogadták. Amint a döntést kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az már következő nap hatályba is lép, hogy mihamarabb elutalhassák a megszavazott támogatásokat a tagállamoknak.
A mezőgazdaságért felelős uniós biztos, Christophe Hansen szerint rendkívüli éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák nemcsak a növényeket teszik tönkre, hanem hatással vannak a gazdákra és családjaikra is. Hozzátette: „A kockázatkezelésbe és a biztosításokba való befektetés elengedhetetlen az éghajlatváltozás által kiváltott gyakoribb szélsőséges események kezeléséhez. Most kell cselekednünk, hogy olyan jövőt építsünk, ahol a szélsőséges időjárás nem jelenti a termés romlását.”