A Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával megkötött vízummentességi megállapodást kihasználva, egyre több kínai állampolgár próbál jogtalanul bejutni a balkáni országokon keresztül az Európai Unió területére.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)
- 2022-ben 88 kínai határsértőt vett nyilvántartásba,
- 2024-ben már 650-et,
- 2025-ben pedig 706-ot.
Szerbiában 30 napot, Bosznia-Hercegovinában pedig 90 napot tartózkodhatnak a kínaiak vízummentesen, sokan ezt kihasználva próbálnak továbbjutni Nyugatra. A Frontex további 30 kínai migránst regisztrált Görögországban, valamint az uniós tagjelölt Albániában, ahol 2023 óta szintén 90 napig tartózkodhatnak vízummentesen a távol-keleti ország állampolgárai.
A kínaiak többsége a csökkenő életszínvonal, a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség, valamint a fokozódó digitális állami kontroll miatt hagyja el hazáját. 2025 augusztusában a 16–24 évesek körében 18,9 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, továbbá többen beszámoltak arról, hogy vállalkozásaik a Covid–19 járvány során csődbe mentek.
Korábban a kínaiak jellemzően az Egyesült Államok felé vették az irányt: először Ecuadorba érkeztek, ahonnan Mexikóba utaztak tovább. Ecuador azonban 2024-ben eltörölte vízummentességüket, aminek következtében felértékelődött az Európai Unióba vezető nyugat-balkáni útvonal szerepe.
Az uniós országok közül a legnagyobb kínai közösségek Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban élnek, amelyek egyben a fő célországok is
– írja a kutatóintézet.
A horvát hatóságok az irreguláris kínai bevándorlók számának növekedését egyelőre nem tekintik olyan jelenségnek, amely különleges intézkedést igényelne. Horvátország egy 2030-ig szóló migrációs- és menekültügyi akciótervet dolgozott ki, amely a határrendészeti kapacitások erősítésére, a regisztrációs eljárások fejlesztésére, a visszaküldések fokozására, valamint a nemzetközi együttműködés bővítésére helyezi a hangsúlyt. Mindez arra utal, hogy Zágráb a migrációs nyomás csökkenését nem lezárt folyamatként értelmezi, hanem olyan tendenciaként, amelynek fenntartása további rendészeti és intézményi lépéseket igényel.
Az Európai Tanács a Nyugat-Balkánt továbbra is az Európai Unió felé vezető egyik legfőbb migrációs korridorként tartja számon. A 2026. február 28-án kitört iráni háború pedig újabb migrációs hullámmal fenyeget, ami a nyugat-balkáni útvonal forgalmának növekedését hozhatja el.
Friedrich Merz német szövetségi kancellár „a szíriai forgatókönyv” megismétlődésétől tart: 2015–2016 között több mint egymillió menekült érkezett Szíriából és Afganisztánból. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint a Közel-Keleten több mint 16 millió ember él belső menekültként a konfliktusok, a fokozódó erőszak, valamint a természeti katasztrófák miatt.