Az Irán elleni amerikai és izraeli támadásoknak nemcsak világgazdasági hatásai vannak, hanem újabb menekülthullámot indíthat el szakértők szerint – olvasható a Migrációkutató Intézet Fókuszpont elemzésében.
„Ankara már a legrosszabb forgatókönyvre készül. Fontos megemlíteni, hogy Törökország a világ egyik legnagyobb befogadó országa, több mint 2 millió szíriai menekültnek ad otthont, illetve rajtuk kívül még nagyjából 170 ezer más nemzetiségű menekült is él az országban, nem beszélve arról, hogy a török kormány már 2003-ban, az iraki háború nyomán már megtapasztalta, milyen egy menekültválság, amit ráadásul még egy szíriai polgárháború is követett 2010-11-ben” – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Megjegyezte, Törökország tart attól, hogy ismét el fognak indulni a menekültek, ezúttal Irán felől.
Törökország keleti, Irán felőli határa egy megerősített határvonal, a török kormány az elmúlt bő egy évtizedben rengeteg pénzt fordított erre a célra betonkerítéssel, szögesdróttal, megfigyelőrendszerekkel, emellett a napokban azt látni, hogy fokozták a készültséget
– mondta az elemző.
Dócza Edith Krisztina szerint megváltozhat Törökország „nyitott kapus” politikája, ami egyébként pont a szíriai polgárháború idejére vezethető vissza. Ez az időszak egy tartós menekülthullámot, migrációs helyzetet hozott, amit belpolitikailag és gazdaságilag is kezelni kellett. A török kormány igyekezett integrálni, letelepíteni a szír menekülteket, ami nagy terhet jelentett, különösen a szociális rendszerre nézve, és többek között pont ezért is tart most Ankara az újabb jelentős menekülthullámtól, tekintve, hogy akár sokkal súlyosabb is lehet, mint a másfél évtizeddel ezelőtti.
A Migrációkutató Intézet vezető elemzője leszögezte, Törökország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig is egyfajta „kapuőr” állam volt, ami azt jelenti, hogy
Európának is érdeke, hogy a törökök feltartóztassák a menekülteket.
Ebben viszont Ankara az EU-s országokon kívül nem sok partnerre számíthat – tette hozzá. Megjegyezte, azt, hogy ebben az európai országok mennyire támogatnák Törökországot, még kicsit korai latolgatni, merthogy a 2016-ban létrejött megállapodás is meglehetősen törékenynek bizonyult. Ebben a tekintetben viszont kérdéses, hogy az Európai Unió és Ankara milyen feltétele mellett tudna egyéb megállapodásokat kötni – fűzte hozzá a szakértő.