Donald Trump elnök múlt hét csütörtökön ismét ultimátumot adott Teheránnak. Azt mondta: Iránnak legfeljebb 15 napja maradt egy új atomalku megkötésére. Pénteken pedig hozzátette: korlátozott csapásokat is fontolgat, hogy megegyezésre kényszerítse az iráni vezetést.
„A legfelsőbb amerikai katonai vezetésnek is óriási kérdőjelei vannak. Sokan úgy gondolják, az elnök talán nincs teljesen képben azt illetően, hogy Irán valójában mennyire gyengült meg. És ezek az ultimátumok sem vezethetnek jóra, mivel egy tárgyalásnak nem lehet egy-két napos határidőt adni” – közölte N. Rózsa Erzsébet.
Sokan viszont úgy gondolják, az irániak csak húzzák az időt,
bár valószínűbb, hogy inkább szeretnének megállapodni az USA-val. Ám az atomalkuval még a rakéták ügyét is szeretné összekötni Donald Trump és Izrael. Ezen felül a megállapodás részeként azt is el akarják érni, hogy Teherán hagyjon fel a különböző iszlamista csoportok pénzelésével és felfegyverzésével.
„Most az a nagy kérdés, hogy lehet-e „package dealt” csinálni, vagy csak a nukleáris programról sikerül megállapodni az irániakkal. Egyelőre csak az biztos, hogy egyik pillanatról a másikra nem tud egyezséget kötni Washington Teheránnal” – vélekedett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Világgazdasági Intézet munkatársa azt is hangsúlyozta, hogy a különféle iszlamista szervezetek önmagukban, egyedül is tudnának létezni. Ugyan évtizedek óta állnak már kapcsolatban Iránnal, de ez nem jelenti azt, hogy Teherán diktálna nekik. Különösen ha a Hezbollahról, a Hamászról, vagy a jemeni húszikról szó van. De hasonlóan önállóak Irakban a síita milíciák és több más hasonló, vallási alapon szerveződő fegyveres csoport is. Még Szíria is idetartozott, legalábbis, amíg Bassár el-Aszad volt hatalmon.
„Bár mindegyikük jó kapcsolatokat ápol a perzsa állammal, de ez nem azt jelenti, hogy Irán csettintésére ezek ugranának és tennék a dolgukat. Viszont nincs kizárva, hogy ha Iránt újabb támadás érné, akkor ezek a szervezetek ne próbálnának meg a maguk területéről visszavágni és rátámadni az amerikaiakra.
Nem véletlen, hogy a térség államai egyhangúlag kérik Trump elnököt, hogy ne, ne, ne, ne”
– figyelmeztetett N. Rózsa Erzsébet.
Az InfoRádió arra is kíváncsi volt, hogy vajon az irániak miért húzzák az időt, ha egyszer úgyis meg akarnak állapodni? A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint ennek az lehet a legfőbb oka, hogy még nem világos, mi az, amit az amerikaiak meg akarnának tiltani Iránnak.
„Van, aki azt mondja, hogy a nukleáris programot teljes egészében, más viszont azt állítja, hogy csak az urándúsítást, de a békés célú nukleáris programot azért nem. Ráadásul erre az atomsorompó-szerződés 4. cikke is lehetőséget ad minden országnak. Teherán pedig azt hangoztatja, hogy az ő programja békés” – tette hozzá a közel-keleti térség szakértője.
„Az, hogy egy atomprogram békés vagy nem, igazából csak az állam döntésén múlik.
A nukleáris technológiák egy része olyan, hogy egyaránt használható civil és katonai célra is. Úgyhogy ekörül rengeteg kérdőjel van. Irán rengeteg időt, energiát és pénzt fordított arra, hogy a nukleáris programja működjön” – folytatta N. Rózsa Erzsébet.
Emlékeztetett: a békés célú atomprogramokhoz minden országnak joga van nukleáris fűtőanyagot beszerezni a már létező létesítményeihez. Ám voltak olyan országok, amelyek megtagadták, hogy ilyet eladjanak Iránnak. Ezért Teherán úgy döntött, hogy ezen a téren is önellátó lesz.
„Hogyan lehet megtiltani egy országnak valamit, amit mondjuk a többieknek – akár a közvetlen szomszédságában – megenged a nemzetközi közösség? Azt is el kell mondani, hogy a gázai háború változtatott a térségbeli országok megítélésén. Már nem Iránt tartják az egyes számú fenyegetésnek, noha kétségtelen, hogy a perzsa állam továbbra is komoly veszélyt jelent. Úgyhogy nagyon bonyolult a képlet. Minden mindennel összefügg" – figyelmeztetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa.