Donald Trump magyar idő szerint szerda hajnalban megtartotta második elnöki ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét a washingtoni Kongresszus két háza előtt. Rekordhosszúságú felszólalás volt, amelyben az amerikai elnök sok más mellett „korszakos fordulatról beszélt”, valamint az Egyesült Államok aranykorát emlegette.
Csizmazia Gábor az InfoRádióban azt emelte ki a beszédből, hogy Donald Trump az Amerikai Egyesült Államok megalapításának, illetve a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 250. évfordulójához méltóan számos területen – például a gazdaságban vagy a közbiztonságot illetően – pozitív változásokkal, komoly eredményekkel büszkélkedett. Az Amerika-szakértő hozzátette: ezeknek a sikere és támogatottsága vitaképes lehet, Donald Trump azonban igyekezett minden intézkedését jó színben feltüntetni, amit az elmúlt egy év során hozott.
Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa megjegyezte: az elnök a beszédben többször is kontrasztba állította a republikánus álláspontokat a demokratákéval számos szakpolitikai kérdésben. Úgy véli, Donald Trumpnak az volt a célja, hogy nyomatékosan, példákkal szemléltesse az egész világ számára, hogy a demokraták nemcsak ellenvéleményeket fogalmaznak meg, hanem tulajdonképpen Amerikával mennek szembe a „kevésbé hazafias és megbízható álláspontokat képviselve”. Az elnök felszólalása során azt is hangsúlyozta, hogy az amerikai rendőrség legfőbb feladata az állampolgárok megvédése, illetve egyértelműen kijelentette, hogy fel kell lépni az illegális bevándorlókkal, valamint azokkal az amerikai állampolgárokkal szemben is, akik visszaeső bűnözők. Amikor ezeket a mondatokat elmondta, közben többször is feltette azt a kérdést, hogy ki az, aki egyetért ezzel, és ki az, aki nem. Ezzel mintha arra utalt volna, hogy a demokraták olyan kérdésekben kritizálják az elnöki adminisztrációt, amelyek a rendre, a közbiztonságra irányulnak és csak a közjót szolgálják.
Csizmazia Gábor szerint Donald Trump az ilyen kijelentései, beszédei során mindig jól megfigyeli, hogy a hallgatóság közül kik tapsolják meg, kik állnak fel, adott esetben kik azok, akik bekiabálnak. Ebben a tekintetben is erős kontraszt alakult ki a republikánusok és a demokraták között a Kongresszusban a mostani évértékelő alatt. A szakértő számára az volt kissé meglepő, hogy
ez az ellentét ezúttal kevésbé megosztó kérdésekben is megnyilvánult a felek között.
Ezzel együtt olykor a demokrata képviselők, politikusok is felálltak és tapsoltak az évértékelőn, például amikor a milánó–cortinai téli olimpia amerikai hőseit köszöntötték. Alapvetően azonban a jelen lévő demokraták többsége csendben maradással, tartózkodással vagy akár bekiabálással jelezte, hogy nem ért egyet azzal, amit Donald Trump képvisel.
Az amerikai elnök arra is utalt a beszédében, hogy a gazdaság minden eddiginél jobban dübörög, amit szerinte nem árnyékolhat be az a múlt heti döntés sem, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a globális büntetővámok törvényellenesek.
A szakértő előzetesen arra számított, hogy Donald Trump sokkal többet fog beszélni a vámokról, illetve a válaszlépésekről, ehhez képest kevesebb szót ejtett a kialakult helyzetről. Csizmazia Gábor emlékeztetett, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján lényegében kivették a Trump-adminisztráció kezéből azt a törvénykezési lehetőséget, hogy nemzeti veszélyhelyzetre, illetve nemzetbiztonsági okokra hivatkozva széleskörűen vámokat vethessen ki. Az elnök erre válaszul 10, majd 15 százalékos új vámokról döntött, amelyek azonban az 1974-es kereskedelmi törvény szerint csak 150 napig lehetnek érvényben, utána a Kongresszus támogatására lenne szükség, hogy a szabályozás hatályban maradjon, vagy új intézkedést lehessen bevezetni.
A szakértőt meglepte, hogy Donald Trump az évértékelőjén nem fogalmazott meg kérést a Kongresszus felé a vámintézkedésekkel kapcsolatban. Az amerikai elnök inkább csak azt a szándékát fejezte ki, hogy azt szeretné, ha annyira megerősödne a vámpolitika az Egyesült Államokban, mint az USA megalapítása idején. Ezzel ugyanis reményei szerint a jövőben
a szövetségi költségvetés jelentős részben a külföldről importált termékekre kivetett vámokra támaszkodik majd, nem pedig a személyi jövedelemadóra, mint jelenleg.
Utóbbi az 1910-es évek óta jellemző az Egyesült Államokban.
Csizmazia Gábor úgy fogalmazott, ez a hozzáállás „vitatható”, főleg azért, mert egyébként a vámok is egyfajta adóként foghatók fel, és vélhetően éppen ezért meszelte el a Legfelsőbb Bíróság is az amerikai kormányzat vámjait. A szakértő az elnök mostani beszédéből azt a következtetést vonta le, hogy
Donald Trump nem hátrál meg, továbbra is nagyon erős vámpolitikára támaszkodna, gyarapítva a szövetségi költségvetési forrásokat.
Az évértékelőn Donald Trump bejelentette, hogy megbízza JD Vance alelnököt a szociális támogatásokkal folytatott csalások elleni fellépés irányítására. A Kongresszust pedig arra kérte, hogy támogassa a választási csalások elleni jogszabályi javaslatait. Csizmazia Gábor szerint
ez egyfajta gesztus JD Vance felé, aki most kapott „egy külön portfóliót”, ami az alelnök politikai jövője szempontjából lehet fontos.
Azt gondolja, Donald Trump második elnöki ciklusának lejártával jól jöhet majd, ha JD Vance fel tud mutatni bizonyos eredményeket, sikereket egy-egy szakterületen, feltehetően ezért hozta most őt helyzetbe Donald Trump.
Már JD Vance politikai jövője is téma
Az elnök a szerdai beszédében nem tért ki a részletekre, de hangsúlyozta, hogy keményen fellépnek a csalások és a korrupció ellen, illetve a bevándorlás-ellenőrzés miatt fokozódó feszültségekről is beszélt. Főleg a minnesotai ICE-tevékenységet megelőző történéseket idézte fel. Az amerikai elnök elmondása szerint szomáliai bevándorlók 17-19 milliárd dollár értékben követtek el visszaéléseket az elmúlt években. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy üzleteket, boltokat üzemeltettek Minnesotában, amiért szövetségi támogatást kaptak, csakhogy az elmúlt egy évben végzett vizsgálatok során kiderült, hogy nem voltak jogosultak erre a támogatásra, mert több feltételnek nem feleltek meg. Donald Trump szerint ez a tevékenység akkora méreteket öltött és olyan szervezetten történt, hogy több milliárd dolláros visszaélések történtek, csak Minnesotában.
Az elnök a Kongresszus előtt ígéretet tett arra, hogy ezeket a bűncselekményeket, szabálysértéseket visszafogják, amivel szerinte szintén lehet javítani a költségvetés helyzetén. A szakértő szerint a 17-19 milliárd dollár az amerikai szövetségi költségvetés szempontjából „nem egy óriási tétel”, helyben, Minnesotában viszont jelentős összegnek számít. Hozzátette: nagyon sok még a kérdés azzal kapcsolatban, hogy JD Vance „konkrétan hogyan fogja megragadni ezt a problémát”, elképzelhető, hogy felállít egy bizottságot, amely majd mélyreható vizsgálatot folytat le országos szinten.
„Mindenképpen érdekes fejlemény lesz, mi történik ezen a téren a közeljövőben, és ez meghatározhatja JD Vance további politikai karrierjét is”
– vélekedett az Amerika-szakértő.
Donald Trump már a félidős választásokra is hangol
Novemberben félidős kongresszusi választások lesznek az USA-ban, és Csizmazia Gábor szerint már erre is hangolódva állította ennyire kontrasztba a mostani beszédében a demokratákat a republikánusokkal. Mint fogalmazott, ebből a szempontból „sok volt a látványelem”, és a Ronald Reagan által bevezetett hagyományt folytatva Donald Trump is meghívott illusztris vendégeket az évértékelőre, akik a díszpáholyban foglaltak helyet. Kongresszusi érdemrendet, illetve kitüntetéseket is átadott az elnök, de Csizmazia Gábor szerint inkább a látszólag kevésbé megosztó témákat emelte be a közbeszédbe.
Donald Trump nehezményezte, hogy amikor valamilyen konkrét eredményről vagy sikerről számol be, nem mindenki ismeri el ezeket, pedig az USA jövőjét szolgálják ezek az intézkedések. Kifogásolta azt is, hogy egyes helyeken a menedékvárosok politikája miatt bűnözők ezreit engedik az utcára, ahol erőszakos bűncselekményeket követnek el törvénytisztelő polgárok ellen. Az elnök a menedékvárosok megszüntetésére szólította fel a jelenlevőket az évértékelőjén, de a szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ebben állami szinten lehet intézkedni, „nem feltétlenül a legjobb fórumot választotta” az elnök ennek a problémának a felvetésére.
Egyes demokrata politikusok nem fogták vissza magukat, ha valamivel nem értettek egyet, és bekiabálásokkal zavarták meg az elnök beszédét. Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa külön kiemelte, hogy
amikor Donald Trump a transzneműek helyzetéről elmélkedett, „őrülteknek” nevezte azokat a demokratákat, akik nem értettek egyet vele.
Csizmazia Gábor elmondta: az ilyen megnyilvánulások nagyon nem jellemzőek egy évértékelőn, Donald Trump azonban vélhetően azt akarta kidomborítani, hogy ő a közbiztonság és a normalitás érdekében lép fel, és maga mellé akar állítani szélsőséges vagy progresszív álláspontokat képviselő politikusokat, embereket is. Azt gondolja, az elnök vélhetően a bizonytalan konzervatív szavazókat is szeretné meggyőzni egy-egy ilyen megnyilvánulással arról, hogy csak ő tud rendet teremteni. A beszédet ennek megfelelően strukturálta, és visszatérő elem volt végig a normalitás és a közbiztonság hangsúlyozása.