Oroszország „különleges katonai műveletet” kezdett Ukrajnában
Három nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin közölte: Moszkva független államként ismeri el a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókat, 2022. február 24-én az orosz elnök televíziós beszédében bejelentette: „különleges katonai műveletet” kezdtek Ukrajnában. Mint mondta: a hadjárat célja a szomszédos ország „demilitarizálása” és „nácitlanítása”. Egyúttal felszólította az ukrán hadsereg tagjait, hogy ne engedelmeskedjenek – a szerinte – bűnöz, kijevi kormány parancsainak, és tegyék le a fegyvert – idézte az orosz elnököt az asia-pacific.com portál.
Az orosz hadsereg több irányból is benyomult Ukrajnába, és megpróbálta lerohanni a fővárost. Az ukrán fegyveres erők azonban több napig tartó, súlyos harcokban szétverték a Kijev elfoglalására bevetett orosz légideszant csapatokat. Az inváziót a nyugati világ szinte valamennyi országa elítélte és szankciókat jelentett be Oroszország ellen. Ezeket azóta újabb büntető intézkedések követték, amelyek azóta is érvényben vannak.
Oroszország elfoglalta a zaporizzsjei atomerőművet
2022. március 4-én orosz katonák szállták meg Európa legnagyobb atomerőművét. A zaporizzsjai létesítményt ezt követően sorozatos támadások érték, amelyekért Kijev és Moszkva rendre egymást vádolta. Több alkalommal is felsejlett egy újabb, még a csernobilinél is súlyosabb nukleáris katasztrófa esélye, mivel az erőművet számtalanszor elvágták a külső energiaforrásoktól. Végül sikerült a reaktorokat leállítani és a helyszínen maradhattak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megfigyelői is.
Béketárgyalások Antalyában és Isztambulban
Az első hetek harcait követően több fegyverszüneti megbeszélést is tartottak Moszkva és Kijev képviselői többek között Fehéroroszországban és a török üdülővárosban, Antalyában. Ezeket egy újabb tárgyalási forduló követte Isztambulban, 2022 márciusának végén. Itt a feleknek sikerült is megállapodniuk egy békemegállapodás tervezetében. Azonban Ukrajna ettől később egyoldalúan visszalépett, feltehetően Boris Johnson akkori brit miniszterelnök követelésének engedve.
Fekete-tengeri gabonamegállapodás
2022. július 22-én Isztambulban Törökország, az ENSZ, Oroszország és Ukrajna megállapodott abban, hogy három ukrán fekete-tengeri kikötőből újraindulhat a gabonaexport, amit a háború miatt függesztettek fel. Az egyezség értelmében Törökország vezetésével közös ellenőrzéseket végeztek a kikötők bejáratánál, hogy megakadályozzák az Ukrajnában irányuló esetleges fegyvercsempészetet. Egyúttal a felek garantálták a gabonaszállító hajók biztonságos útvonalát is.
A többször meghosszabbított egyezség 2023. július 17-ig maradt érvényben. Moszkva ekkor azt kezdte követelni, hogy enyhítsék a bankjai ellen bevezetett szankciókat, illetve a megállapodást terjesszék ki az orosz műtrágyaexportra is.
Oroszország annektál négy ukrán régiót, Ukrajna pedig NATO-tagságért folyamodik
Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 30-án bejelentette az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsje és Herszon megyék Oroszországhoz csatolását. Előzőleg a régiók oroszbarát hatóságai népszavazásokat tartottak, ám ezeket a nemzetközi közösség – köztük Törökország, az Egyesült Államok, valamint számos európai ország – „jogtalannak és színleltnek” nevezték és nem fogadták el.
Válaszul Volodimir Zelenszkij azt kérte, hogy Ukrajna „gyorsított eljárással” csatlakozhasson a NATO-hoz. Később pedig aláírta azt a rendeletet, ami semmisnek nyilvánította nemcsak a négy régió, hanem a Krím-félsziget elcsatolását is. Ugyancsak akkoriban történt, hogy Finnország és Svédország belépett a NATO-ba, ezzel feladva több évtizedes semlegességét.
Az oroszok kivonulnak Herszonból
2022. november 9-én Oroszország elrendelte csapatai kivonását dél-ukrajnai Herszonból. Az oroszok nem sokkal a háború kitörését követően, 2022 márciusában szállták meg a Dnyeper partján álló kikötő várost. Szergej Sojgu akkori orosz védelmi miniszter szerint a döntést a katonáik életének megmentése érdekében hozták.
A zsoldosok lázadása és vezérük halála
Jevgenyij Progozsin, a Wagner csoport vezetője szinte a harcok kezdetétől folyamatosan bírálta a moszkvai katonai vezetést, azzal vádolva a hadsereget, hogy több alkalommal is rátámadt a zsoldosaira. Végül a zsoldosvezér martalócai élén, 2023. június 24-én Ukrajnából bevonult Doni-Rosztov városába és a teljes orosz hadvezetés lemondását követelte. Másnap a Wagner vezetője és harcosai már 200 kilométerre megközelítették Moszkvát, de ekkor mégis úgy döntöttek, hogy az erőszak elkerülése érdekében inkább befejezik az akciót és Fehéroroszországba vonulnak. A megbékélésben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök közvetített, Vlagyimir Putyin pedig büntetlenséget ígért zendülőknek.
Két hónappal később, augusztus 23-án, Jevgenyij Prigozsin és a Wagner csoport szinte minden vezetője repülőbalesetben életét vesztette. Magángépük Moszkvából tartott Szentpétervárra, amikor – állítólag tévedésből – egy orosz légvédelmi egység rakétával lelőtte.
Ukrajna EU-csatlakozása
2023. december 14-én az Európai Tanács bejelentette a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Kijev 2022 júniusában kapott tagjelölti státuszt, miután – négy nappal a háború kitörését követően – gyorsított felvételét kérte az EU-ba.
Ukrajnával hivatalosan 2024 júniusában kezdődtek a csatlakozási tárgyalások, az ország pedig 2025 szeptemberében fejezte be a tagsághoz szükséges átvilágítási folyamatot.
Színre lépnek a drónok
2024. február 6-án Ukrajna bejelentette, hogy önálló, úgynevezett „pilóta nélküli rendszerekkel felszerelt” katonai egységet hoz létre. Ezzel az ukránok lettek a világon az elsők, akik nagy mennyiségben integráltak drónokat a haderejük fegyverzetébe.
Oroszország csak 2025 novemberében hozta létre saját drónos alakulatait. Az olcsó, többnyire csak egyszer használatos robotok mostanra a háború meghatározó fegyvereivé váltak, új fejezetet nyitva ezzel a hadviselés történetében.
Ukrán erők orosz területeket foglalnak el
2024. augusztus 6-án éjjel az ukrán hadsereg alakulatai behatoltak Oroszország Kurszki régiójába, és elfoglalták a határtól 10 kilométerre lévő Szudzsa városát. A hadművelet csúcsán több mint 1300 négyzetkilométernyi orosz terület állt ukrán ellenőrzés alatt. Moszkvának majdnem egy év kellett ahhoz, hogy minden ukrán katonát kiszorítson Oroszországból.
Moszkva elismerte Észak-Korea részvételét
A Kurszki régióban folyó harcok befejezéskor hangzott el először hivatalosan, hogy észak-koreai katonák is részt vesznek az Ukrajna elleni hadjáratban. 2024. április 26-án Valerij Geraszimov vezérkari főnök megköszönte az észak-koreai katonáknak Kurszk visszavételét, és közölte, hogy az Ázsiából érkezett harcosok „vállvetve küzdöttek” az orosz katonákkal.
Ez volt az első eset, hogy Moszkvában hivatalosan is elismerték: Phenjan csapatokat küldött az oroszok megsegítésére. Később az is kiderült, hogy mintegy 12 000 észak-koreai katona vehetett részt a Kurszk környéki csatározásokban, akiket egy kölcsönös védelmi szerződés keretében vezényeltek oda.
Donald Trump hivatalba lép – veszekedés az Ovális Irodában
Donald Trump visszatérése a Fehér Házba komoly politikai változást jelentett, mivel az új elnök a háború gyors befejezését ígérte. Ennek megfelelően – alig egy hónappal második hivatalba lépést követően – a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkijt. Azonban az ukrán elnökkel a tévékamerák előtt folytatott megbeszélés kínos szóváltásba torkollott. J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke azt vetette az ukrán államfő szemére, hogy nem tiszteli Donald Trumpot és nem elég hálás az USA-nak az addigi támogatásért. Az amerikaiak azt is szóvá tették, hogy Zelenszkij elnök nem öltönyben, hanem katonai stílusú ruházatban jelent meg a találkozón.
Az elnöki irodában történt összeszóalakozást követően Donald Trump fel is függesztette az Ukrajnába irányuló segélyszállítmányokat, valamint a hírszerzési adatok átadását. Ám ezt egy hét után feloldotta, majd áprilisban a két ország aláírta a régóta várt ásványkincs-megállapodást és létrehozott egy közös befektetési alapot. Állítólag az április 26-án, a Vatikánban tartott Trump–Zelenszkij, négyszemközti megbeszélés vezetett végül a kapcsolatok normalizálásához.
A „Tettre készek koalíciója”
2025. március 2-án Keir Starmer brit miniszterelnök jelentette be, hogy megalakult a „Tettre készek koalíciója”. A 35 országot felölelő szövetség tagjai egyebek közt kinyilvánították, hogy a háború befejezése után hajlandóak garanciákat adni Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának védelmére. Ellenben Oroszország közölte, hogy nem fogadná el ha a NATO-tagállamok csapatokat küldenének Ukrajnába, még akkor sem, ha a katonák csak békefenntartó feladatokat látnának el.
Isztambuli tárgyalások 2025
Miután a 2022-ben kezdett tárgyalások kudarcba fulladtak, három évvel később – török közvetítésre – Oroszország és Ukrajna 2025. május 16-án Isztambulban találkozott. A két fél megállapodott egy „1000 az 1000-ért” fogolycserében. Ezt követően a tárgyalások második és harmadik fordulójában már egy békemegállapodás kereteiről is szó esett.
A „Pókháló hadművelet”
Mindössze egy nappal az isztambuli tárgyalások második fordulója előtt, Ukrajna elképesztő dróntámadásokat hajtott végre mélyen az orosz hátországban, négy (egyes források szerint öt) katonai repülőtér ellen. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint a „Pókháló hadművelet” előkészítése több mint 18 hónapig tartott, és állítólag nem kevesebb mint 41 stratégiai bombázót semmisítettek meg. Többek között dróncsapást méretek az Ukrajna határaitól 4300 kilóméterre, a szibériai Irkutszkban található légibázisra is. Az moszkvai védelmi minisztérium közben arról adott tájékoztatást, hogy sikerült visszaverni három támaszpont elleni támadást, és a többi helyszínen csak néhány repülőgép gyulladt ki.
Trump–Putyin csúcstalálkozó Alaszkában
2025. augusztus 15-én az orosz és az amerikai elnök Alaszkában találkoztak. Az Anchorage-i Elmendorf-Richardson légitámaszponton tartott megbeszéléseket Donald Trump „produktívnak” nevezte. Szerinte a főbb pontokban meg is állapodtak és már csak kisebb jelentőségű tételek vannak hátra. Vlagyimir Putyin ugyancsak azt nyilatkozta, hogy „megértésre jutottak egymással”. Egyúttal meghívta az amerikai elnököt Oroszországba, hogy ott folytassák tovább az egyezkedést. Azonban a tervezettnél jóval korábban befejezett találkozón valójában semmilyen előrelépés nem történt az ukrajnai háború befejezését illetően.
Donal Trump és Volodimir Zelenszkij második találkozója a Fehér Házban
A Vlagyimir Putyinnal folytatott alaszkai megbeszéléseket követően az amerikai elnök 2025. augusztus 16-án újból vendégül látta az ukrán államfőt – számos európai vezetővel együtt – a Fehér Házban.
Trump „nagyon jónak” nevezte a találkozókat, amelyen az Ukrajna számára nyújtandót biztonsági garanciákról ugyancsak szó esett. Azt is közölte, hogy egy háromoldalú megállapodás megszervezésén dolgozik Ukrajna és Oroszország elnökével. A Budapestre tervezett tárgyalásokból azonban nem lett semmi.
Az USA 28 pontos béketervet javasolt
2025 novemberében 28 pontos béketervet hoztak nyilvánosságra, amit állítólag Steve Witkoff amerikai külön megbízott és Kirill Dmitrijev orosz elnöki tanácsadó állított össze. Ebben állítólag olyanok szerepeltek, hogy Ukrajna adjon át további területeket Oroszországnak, jelentősen korlátozza hadserege létszámát és fegyverzetét, illetve örökre mondjon le a NATO-tagságról. Mivel ezeket Kijev határozottan visszautasította, így később egy finomított, 20 pontos javaslattá alakult át a tervezet.
2026-os Abu-Dzabi-i és genfi tárgyalások
A 2025-ös isztambuli megbeszélések folytatásaként – az USA közvetítésével – az oroszok és az ukránok két fordulós megbeszélést folytattak az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. A január 23-24-én és február 4-5-én lezajlott tárgyalások eredményeként megállapodás született a hadifoglyok cseréjéről.
Ezt követően az orosz, az ukrán és az amerikai küldöttségek, február 17-18-án, Genfben folytatták az egyezkedést. Úgy tudni, hogy ezek nehéz tárgyalások voltak.