„A Giorgia Meloni vezette jobboldali olasz kormány több olyan döntést hozott, amik jól mutatják, miként oldanák meg az illegális bevándorlás okozta gondokat. Bár ezek egyelőre csak elképzelések, de felvázolják azt a keretrendszert, amely a határbiztonság fejlesztését szolgálná” – mondta a szakértő. Gönczi Róbert arról is beszélt, hogy a tervezett intézkedések közül a legérdekesebb talán az, ami kitiltaná a migránsokat szállító hajókat az olasz felségvizekről. Ezek többnyire civil szervezetek járművei, amik a migránsokat szállító, de bajba jutott hajók utasait mentik ki a Földközi-tengerből.
A Migrációkutató Intézet elemzője ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett: annak idején Matteo Salvini belügyminisztersége alatt hatalmas bírósági vita lett abból, hogy megtiltották az egyik ilyen mentőhajó kikötését. Most pedig már arról lenne szó, hogy még az olasz felségvizekre sem engednék be ezeket, nemhogy horgonyt vessenek valamelyik kikötőben. Ezzel párhuzamosan tovább szigorítanák a menedékkérelmi rendszert is.
A szakértő szerint mindkét tervezett intézkedés összhangban áll az uniós migrációs paktummal.
Az InfoRádió arra is kíváncsi volt, miként nézne ki a gyakorlatban egy ilyen, Olaszország körüli tengeri blokád? Gönczi Róbert azt monda, hogy egy 30 napra elrendelhető kényszerintézkedésről lenne szó, amit a kockázatosnak ítélt vízi járművekkel szemben lehetne alkalmazni. Amennyiben a migránsokat szállító hajó a tiltás ellenére mégis átlépné az olasz felségvizek határát, úgy 10-50 ezer eurós pénzbírságot szabhatnának ki a hatóságok, és akár a járművet is elkobozhatnák. Mindkettő súlyos érvágás lenne bármelyik civil szervezet számára.
A Migrációkutató Intézet elemzője azt is elmagyarázta, hogy mit jelentene a menekültügyi eljárás szigorítása: egyrészt szűkítenék a menedékre jogosultak körét és felgyorsítanák a kitoloncolás folyamatát. Másrészt azokat sem engednék Olaszországban maradni, akik fellebbeztek a kiutasításuk ellen. Az elemző utalt rá, hogy korábban sok problémát okoztak az ilyen ügyek. Ugyanis amíg a rendkívül hosszadalmas fellebbviteli eljárás tartott, addig a migránsok szabadon utazgathattak, és a legtöbbjük szépen csöndben felszívódott a Schengeni övezet területén. Ennek az lett a vége, hogy
ma nagyjából 8 millió illegális bevándorlóról nem tudni, hogy vajon hol tartózkodik az Európai Unióban.
A római kormánynak ezért az az elképzelése, hogy a kiutasító határozat ellen fellebbezőket is eltávolítanák Olaszországból. Ők egy harmadik állam területén kellene, hogy megvárják az ügyük lezárását. Olaszország erről már meg is állapodott Albániával, és 2024 óta ide küldik a kiutasítás ellen fellebbezők kisebb-nagyobb csoportjait. Az egyezség működik és a migránsok Albániában létesített táborokban várhatják, amíg ügyükben megszületik a végső bírósági döntés. Akkor aztán vagy vissza kell őket küldeni oda, ahonnan érkeztek, vagy pedig mégis beléphetnek Olaszország területére.