Február 19-én Washingtonban tartotta első hivatalos találkozóját a januárban megalakított, Donald Trump-féle Béketanács.
A találkozó során Donald Trump bejelentette, hogy a Béketanács tagjai eddig 7 milliárd dollárt ajánlottak fel a Gázai övezet újjáépítésére, de az amerikai elnök később azt is elárulta, hogy az Egyesült Államok 10 milliárd dollárral fog hozzájárulni.
A Béketanács ülésén Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett, az ülés során fel is szólalt, reményét fejezte ki, hogy a Gázai övezet után Ukrajnában is sikerülhet elérni a békét.
Orbán Viktor az ülés után sajtótájékoztatót Szijjártó Péterrel közösen.
A tájékoztatót a külgazdasági és külügyminiszter kezdte, elmondta, hogy február 19-én a még januárban életre hívott Béketanács alakuló ülését tartották meg, ahol közel 30 ország elfogadta az új szervezet alapdokumentumát is.
Szijjártó hangsúlyozta, hogy az Európai Unió tagállamai közül egyedüliként Magyarország vett részt ebben.
Szijjártó elárulta, ezenkívül volt Orbán Viktor és Donald Trump között kétoldalú tárgyalás is, ahol állítása szerint a gazdasági együttműködés fokozását, az ukrajnai béketeremtés lehetőségét, valamint Trump nemzetközi együttműködésre vonatkozó terveit vitatták meg – olvasható az Index tudósításában.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy az utóbbi időben sűrűvé vált a nemzetközi politika és november óta már harmadik alkalommal találkozott Donald Trumppal.
Először a Béketanácsra térve elmondta, az az ő olvasata szerint egy reakció valójában, mivel szerinte a nagy nemzetközi szervezetek nem tudják dedikált céljaikat, a konfliktusok kezelését ellátni.
Azt látjuk évek óta, hogy ezek a hagyományos és bevett nemzetközi intézmények nem tudják ellátni ezt a feladatukat. Rengeteg bizottság, rengeteg tanácskozás, plenáris ülések... minden van, de a háborúk száma pedig nő – fogalmazott Orbán, aki szerint az Egyesült Államok ezért próbál egy más logika mentén új kezdeményezéseket.
Ugyanakkor a régi nemzetközi szervezeteket nem törlik el, azokat megtartják. Mint visszaemlékezett, azt alapvetően a Gázai övezet problémáinak megoldására hozták létre, azonban végül nagyobb ambícióik lettek, mert azt gondolták, hogy ezek a módszerek a Föld más helyein is működhet.
Valóban létrejött egy szervezet, ami ugyan még mindig Gázára összpontosít első helyen, de nagyon meglepődnék, ha a második vagy harmadik ülésen már nem egy következő gócpont felszámolásáról lenne szó. Sajnos lehetőség és ajánlat több is van – mondta Orbán.
Ezért fontos a Gázai övezet Magyarországnak
A Gázai övezetre térve Orbán azt mondta, ugyan az első két pillantásra Magyarország nem túl szorosan kapcsolódik a Gázai övezethez, ugyanakkor harmadikra már igen, mivel a migráció a közel-keleti gócpontokból érkezik.
A Keleti Pályaudvar óta minden magyar tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint ahogy az a térkép alapján látszik – mondta a miniszterelnök, majd hozzátette: Izrael szintén a térségben van, ahol sok zsidó származású magyar él, viszont a legfontosabb továbbra is a migráció.
Az összefüggés egyszerű:
ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni; ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehezebb megvédeni, mert nő a migránsok száma – foglalta össze.
A Béketanács és az Európai Unió kapcsolatáról elmondta, a téma a legutóbbi EU-csúcson is szóba került. Szerinte minden ország jelezte, hogy itt kéne lennie, de távolságot tartottak amiatt, de üdvözölte, hogy megfigyelőként itt volt a román elnök, Nicusor Dan és az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani is részt vett, ahogy az Európai Bizottság is küldött egy biztost.
Az nem lesz tartható hosszú ideig, hogy van egy Európa számára is fontos válsággócok kezelésére létrejött intézmény, amely ráadásul hatékony is lesz, de Európa kimarad azon térség jövőjének meghatározásából, aminek közvetlen hatása van az európai térségre – véli Orbán, aki szerint a jövőben valami történni fog, és „nem tart attól”, hogy a jövőben egyedül maradna Magyarország a Béketanácsban.
Szerinte ebben a kérdésben is majd többen csatlakoznak, és szerinte a Béketanács kapcsán is lehet, hogy majd igaza lesz.
Orbán Viktor elárulta, Magyarország pénzügyi felajánlást nem tett.
Ennek szerinte egyrészt a felfüggesztett uniós források az oka – amit Orbán brüsszeli pénzügyi szankciónak nevezett –, másrészt pedig az Országgyűlésnek ratifikálnia kell a csatlakozást ahhoz, hogy kötelezettséget tudjon vállalni.
Később újságírói kérdésre a transzatlanti kapcsolatokról úgy látja, az szerinte egyre bonyolultabbá válik, mert szerinte egyre nagyobb a különbség az Egyesült Államok kormányzata és az Európai Unió vezetése között – szerinte ez pedig döntés kérdése, ami szerinte nemcsak a Gázai övezet, hanem az ukrajnai háború kapcsán is érzékelhető. A magyar miniszterelnök szerint Magyarország a jövőben sokat tehet az európai–amerikai együttműködés megjavításában.
A Magyarország és Ukrajna közötti diplomáciai feszültségeket illeti, Orbán úgy látja, az egy választási történet.
Szerinte Ukrajna egy ukránbarát kormányt szeretne Magyarországon, miközben a mostani kormányt ukránellenesnek tartják. A magyar miniszterelnök a Barátság-kőolajvezeték leállítását a választásba való beavatkozásnak tartja.
Később egy másik kérdésre a miniszterelnök arról beszélt, hogy amíg nem lesz vége az ukrajnai háborúnak, nem látja a magyar–ukrán kapcsolatok fejlődését.
Ennek oka szerinte az, hogy Ukrajna háborúzni akar, Magyarország pedig békét.
Orbán Viktor szerint nem fogja a Béketanács leváltani az ENSZ-t
Újságírói kérdésre arról beszélt, hogy nincs olyan terv, hogy a Béketanács leváltsa az ENSZ-t, és erre Donald Trump is felhívta a figyelmet a mai beszédében, ugyanakkor Orbán szerint ez bekövetkezhet. Szerinte ugyanis ha egymás mellett működik két szervezet, amiből az egyik inkompetens, a másik meg hatékony, akkor a hatékonyabb fontosabbá válhat.
Orbán szerint ez ugyanakkor nem feltétlenül rossz, lehet, hogy az segíti az ENSZ reformját is.
Arra, hogy az Európai Unió hogyan állhat hozzá a Béketanácshoz, arról beszélt, hogy a tagállamok ezt még nem tudják, ezzel kapcsolatosan pedig még vita várható. Szerinte attól, hogy egy ország most kritizálta az Európai Bizottságot, hogy megfigyelőként részt vett az ülésen, nem gond, mivel szerinte ha nem vett volna részt, akkor meg más tagállamok rótták volna ezt fel.
Szerinte előbb-utóbb az EU-ban közös álláspontra jutnak majd ezzel kapcsolatosan, de ha nem sikerül, akkor a tagállamok mindannyian saját maguk döntik el, miként állnak majd hozzá az új szervezethez.