Nyitókép: HUNG CHIN LIU/Getty Images

Romlott a helyzet, ezért Dánia és Svédország is szigorítja migrációs politikáját

Infostart / InfoRádió - Kalapos Mihály
2026. február 13. 19:24
A bűnelkövető migránsok kitoloncolása kifejezetten azokra vonatkozik, akik már az országban tartózkodnak. A törvénymódosítások arra utalnak, hogy Dániában és Svédországban is jelentősen romlott a helyzet – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Május 1-jétől Dánia automatikusan kitoloncolja azokat a külföldi állampolgárokat, akiket valamilyen súlyos bűncselekmény miatt elítéltek – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Jellemzően olyan állampolgárokról van szó, akik több mint egyévnyi börtönbüntetést kapnak, és nem áll fenn a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége sem.

Ebbe a csoportba jellemzően azok tartoznak, akiket például súlyos testi sértésért vagy szexuális zaklatásért ítéltek el.

Svédország esetében is hasonló a helyzet. A svéd bevándorlásügyi miniszter már korábban előterjesztette, hogy egy egynapos szabadságvesztés is elegendő lehet az automatikus kitoloncoláshoz, de ezt a svéd parlament még nem szavazta meg, így ez a terv még a levegőben lóg. De Dánia esetében egyértelműen kijelenthető, hogy szigorítani terveznek – magyarázta a szakértő.

Hozzátette: mind Dánia, mind Svédország esetében elmondható, hogy főleg másodlagos migrációs folyamatokkal szembesülnek. De amiért most megszületőben vannak ezek a törvények vagy törvénymódosítások, az sokkal inkább azzal magyarázható, hogy a már kialakult migrációs helyzetre szeretnének valamilyen megoldást nyújtani, hiszen

a bűnelkövető migránsok kitoloncolása kifejezetten azokra vonatkozik, akik már az országban tartózkodnak. A törvénymódosítások arra mutatnak rá, hogy Dániában is és Svédországban is jelentősen romlott a helyzet az elmúlt években.

Azt látni Nyugat-Európában, beleértve Dániát és Svédországot is, hogy az illegális bevándorlás kérdése egyre inkább előtérbe kerül – tette hozzá a szakértő, aki szerint mind a két országban ezért vezetnek a bevándorlásellenes pártok a közvélemény-kutatásokban, és azt látni, hogy a mindennapi közbeszédnek is egyre inkább részét képezik ezek a kérdések.

Svédország nagyon nagyszámú menekültet fogadott be, például amikor 2021 augusztusában kivonultak Afganisztánból a nemzetközi csapatok, akkor evakuáltak egy nagy létszámú afgán közösséget. Dánia esetében ekkor kisebb számról volt szó, ugyanakkor Dániába már korábban, a 2015-ös, 2016-os migrációs és menekültügyi válság során rengetegen érkeztek.

Mindkét országban sok migráns van, és kifejezetten magas a bűnelkövetők száma.

A közelmúltban a dán bevándorlásügyi miniszter beszélt arról, hogy öt év alatt 315 külföldi állampolgárt ítéltek börtönbüntetésre, ugyanakkor egyet sem toloncoltak ki. Ők kifejezetten olyan állampolgárok voltak, akik a módosítás értelmében már kitoloncolhatók lesznek: egy évnél több börtönbüntetésre ítélték őket, és harmadik országokból származnak.

Ugyancsak reprezentatív adat, hogy Dániában nagyjából csak 70 százalékát toloncolják ki azoknak a bevándorlóknak, akik elkövettek valamilyen bűncselekményt – de ebben már benne vannak az uniós állampolgárok, valamint azok is, akik valamilyen kisebb bűncselekményt követtek el, tehát május elsejétől még továbbra se lennének kitoloncolhatók – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG:
Dánia és Svédország szigorítja migrációs politikáját Dócza Edith Krisztina
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást