Becslések szerint az amerikai haditengerészet kapacitásának egynegyede tartózkodik most a karibi térségben – miközben farkasszemet néz egymással két erős ember: Donald Trump amerikai és Nicolas Maduro venezuelai elnök.
Trump szintet lépett a nyomásgyakorlással, amikor a héten külföldi terrorszervezetnek minősítette Maduro kormányát, és totális olajblokádot hirdetett az ország ellen. A bejelentés szerint az Egyesült Államok hadihajói megakadályoznák az amerikai szankciók alá eső venezuelai olajszállítmányok be- és kijutását az ország kikötőiből.
Az elnök szerint az akció végrehajtásához a „Dél-Amerika történetének legnagyobb flottáját” vezényelték a térségbe.
A lépést megelőzően nagy visszhangot váltott ki, amikor amerikai különleges egységek a múlt héten elfoglaltak egy, a venezuelai partok közelében haladó szuper tankert. A jármű mintegy százmillió dollár értékű nyersolajat vitt, részben a Caracasszal szövetséges Kubába.
Emellett, Washington közlése szerint több mint húsz, kábítószer-csempészettel gyanúsított motorcsónakot semmisítettek meg, miközben bombázók és vadászgépek rendszeresen repülnek el a venezuelai partok közelében.
‼️‼️???? Three U.S. Navy F/A-18E Super Hornets, two U.S. Navy EA-18 Growler electronic warfare aircraft, and a U.S. Navy E-2D Advanced Hawkeye AEW aircraft are currently flying off the coast of Venezuela.
— Visioner (@visionergeo) December 18, 2025
See the latest updates with us: @visionergeo pic.twitter.com/qrHlQCHcWo
A Fehér Ház célja nem csupán az olajszállítás megállítása lehet. Trump kabinetfőnöke, Susie Wiles egy interjúban úgy fogalmazott: az elnök addig akarja fokozni a nyomást, „amíg Maduro fel nem adja”. Elemzők ezalatt egyértelműen a rezsimváltást értenek. Edward Fishman, az amerikai pénzügyminisztérium volt tisztviselője szerint a tengeri blokád már háborús cselekménynek számít. Mint mondta, az ilyen lépések történelmileg inkább háború előszobájának tekinthetők, semmint diplomáciai eszköznek.
A piacok most reagáltak: a venezuelai államkötvények hozama csökkenni kezdett, mivel a befektetők növekvő esélyt látnak Maduro bukására, ezzel egy stabilabb kormányzásra és az államadósság átütemezésére. Más szakértők azonban óvatosságra intenek. Szerintük a rezsim meggyengült ugyan, de a döntő lökés továbbra is várat magára.
Location of the US Navy fleet along the coast of Venezuela.
— Sprinter Press (@SprinterPress) December 3, 2025
⭕️If Venezuela falls, oil will no longer be significant for Iran, Saudi Arabia, or the entire Middle East for the West.
⭕️After that, the Middle East will simply be set on fire to destroy the region and to block energy… pic.twitter.com/979TQeGgv7
Venezuela ugyanis még nem teljesen elszigetelt. Az amerikai Chevron továbbra is kitermelhet és értékesíthet olajat az országban, és a szankciók nem terjednek ki minden tankerre. A venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA hivatalosan azt állítja, hogy az export zavartalan, belső források azonban legfeljebb néhány napos tárolókapacitásról beszélnek.
Caracas utcáin közben egyre súlyosabb a helyzet: a bolívar gyors ütemben értéktelenedik, dollárhiány alakult ki, és az infláció idén meghaladhatja az ötszáz százalékot. Maduro legfontosabb szövetségese továbbra is Kuba, de Oroszország, Irán és Kína is egyelőre visszafogottan támogatja. Elemzők szerint fordulóponthoz érkezett az ország, de kevesen hiszik, hogy katonai beavatkozás nélkül összeomlana a rendszer. A labda tehát bizonyos értelemben a magát békepártiként aposztrofáló Donald Trump térfelén pattog.