XIV. Leó első apostoli útja 6 napig tartott, ezen a muzulmán többségű Törökországba és Libanonba is ellátogatott.
Mint az InfoRádióban Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője elmondta, az első három napot a szentatya Törökország területén töltötte, és ahogy már a megválasztásakor, úgy most is fellépésével hangsúlyozta, „legyünk a lefegyverző, az állhatatos és alázatos béke a követei”. A béke mellett a párbeszéd volt az a másik kulcskifejezés, ami végigkísérte ezt az apostoli utat; ellátogatott a Kék Mecsetbe, ellátogatott I. Bartalomaiosz ökumenikus pátriárkával és más ortodox pátriárkával együtt Nikaiába, ahol 1700 éve fogalmazódott meg az a hitvallás, ami minden Szentháromság-hívő keresztény alaphitvallása. És állami látogatásokat is tett, vizitált a török elnöknél és Libanon keresztény vallású elnökénél is, találkozott a politikai élet képviselőivel is.
Mint emlékeztetett, a vallások közötti párbeszédre törekedett korábban II. János Pál pápa is, ezt folytatta XVI. Benedek pápa.
„Emlékezhetünk: Ferenc pápa, amikor Abu-Dhabiban járt, az egyetemes emberiségről aláírt a szunnita világ vezetőjével egy nyilatkozatot, ugyanezt az utat folytatta most XIV. Leó, és talán jó volt azt megállapítani, hogy miközben a világunk polarizálódik – szoktuk mondani, véleménybuborékokban élünk –, úgy látszik, hogy a közös találkozókon látszott, hogy akár a háború, akár a mesterséges intelligencia, akár az ökológia területén nincsenek külön katolikus, ortodox és muszlim válaszok, ebben egységesek tudunk lenni, jó lenne, ha erre felfigyelnénk, akár az egyéni életünkben is.
XIV. Leó első apostoli útja szerinte azért is jelentős és üzenetértékű, mert Törökország 86 millió lakosa közül csak 33 ezren katolikusok, többségük muzulmán, ezen belül is főként szunnita hívő.
Libanonban is a muszlim hívők alkotnak többséget, de ez az egyetlen olyan arab ország, amelynek az államfője keresztény.