Mint arról korábban beszámoltunk, London szigorítja a menedékkérés és letelepedés szabályait, mert a brit belügyminiszter szerint az illegális bevándorlás „szétszakítja Nagy-Britanniát”. „Nem rasszizmus lecsapni az illegális bevándorlásra, hanem erkölcsi misszió” – nyilatkozta a brit belügyminiszter ama vádakra, hogy új szigorításaival túllép egy határon. Shabana Mahmood vasárnap, egy nappal azelőtt adott interjút, hogy példátlan szigorítást készült bejelenteni: az illegálisan belépett menedékkérőknek akár 20 évig kell várniuk, míg kérvényezhetik a legális letelepedést (feltéve, ha előtte nem küldik haza őket, mivel rendszeresen felül fogják vizsgálni a státuszukat).
Gálik Zoltán szerint fontos leszögezni, hogy még csak egy tervezetről van szó, amit várhatóan hatalmas politikai és társadalmi viták fognak övezni. A új szabályokkal bizonyos szigorításokat szeretnének elérni a bevándorlást illetően, miszerint a bevándorlók számára meghosszabbodna a brit állampolgársághoz vezető út. Hivatalos úton momentán a honosítás 5 évet vesz igénybe – beleértve az ideiglenes tartózkodási, majd letelepedési státusz megszerzését –, a tervezet alapján ez 10 évre emelkedne.
Az illegális úton érkezők esetében 20 évre, és csak ezt követően kaphatnának letelepedési státuszt, és kezdődhetne el a honosítási folyamat,
ami jelentősen meghosszabbítaná a procedúrát – magyarázta a Corvinus docense az InfoRádióban.
A tervezet értelmében egyéb menekültügyi szabályokon is módosítanának, például szigorúbban vennék és felgyorsítanák azon illegális bevándorlók hazatoloncolását, akiknek a menekültkérelmét már elbírálták; az erre fordított pénzeszközöket is megemelnék – tette hozzá Gálik Zoltán. Kiemelendő az is, hogy a menekültstátusz megszerzése – a már említett hosszú távú, 20 éven át tartó folyamatban – nem vezetne automatikus letelepedési engedélyhez, hanem minden státusz ideiglenes lenne, és 30 havonta felülvizsgálnák, hogy az érintett országa biztonságosnak számít-e. És különböző jogtechnikai eszközökkel figyelnék, hogy valóban be tudnak-e épülni a brit társadalomba – mondta a szakértő.
A tervezet szerint egyes menedékkérők számára megszűnnének az olyan szolgáltatások, mint a lakhatási támogatás vagy a heti segélyezés, de ha minden igaz, akkor olyan módosításokat is tartalmazna, ami a kibocsátó országokra vonatkozna, amennyiben azok mondjuk nem fogadják vissza a visszatoloncolt menedékkérőket. Gálik Zoltán ide kapcsolódóan emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság, hasonlóan más európai országokhoz, próbál külön megállapodásokat érvényesíteni – negatív vagy pozitív ösztönzőkkel – a menekülthullámok legfőbb kibocsátóival.
Háttér és kritikák
Azzal kapcsolatban, hogy valós vagy politikai okok állnak-e a szigorítás hátterében, az egyetemi docens kifejtette: Nagy-Britanniában a bevándorlás, illetve a menekültkérdés 15 éve áll a középpontban, hiszen mind a nettó bevándorlók (akik nem tértek haza), mind a menekültkérők száma nagyon magas, ami nagyban rányomja a bélyegét a jelenleg kormányzó Munkáspárt népszerűségére. Olyannyira, hogy a Reform Egyesült Királyság Párt szinte minden közvélemény-kutatásban messze fölülmúlja a Labourt. Nigel Farage pártjának az egyik fő ígérete a bevándorlás és a menekültszabályoknak az átalakítása, akár az európai emberi jogi egyezményekből való kilépés árán is. A Munkáspárt pedig most ezek ellen próbál tenni, karakteresebb bevándorlási és menekültpolitikát megvalósítani – magyarázta Gálik Zoltán.
A tervezettel szemben már körülbelül 20 munkáspárti képviselő emelt szót, jelezve: jelenlegi formájában nem tudják elfogadni a megállapodást. Miután számunk várhatóan emelkedni fog, lehetséges hogy a Munkáspárt csak a konzervatívok segítségével tudja elfogadni, ami óriási politikai problémákat jelentene Keir Starmerék számára – jegyezte meg a szakértő. A tervezetet munkaerőpiaci aggodalmakat is felvet, hiszen általa jelentősen csökkenne a szakképzett munkaerő.