A migrációs paktum körüli uniós egyeztetések következő eseménye az október 23-ai csúcstalálkozó lesz Brüsszelben, ezt megelőzően október 14-én már összegyűltek az uniós tagállamok menekültügyi, illetve belügyminiszterei Luxemburgban, ahol szintén a migrációs paktum volt a téma.
„Az eredeti agenda szerint az egyeztetések elsősorban a visszatérési központokról, illetve a kitoloncolásokról szóltak volna, de a középpontba a migránskvóta került, mert a paktumnak van egy nagyon súlyos része, a nyomás alatt álló országokat ugyanis a menedékkérők átvételével vagy pedig pénzzel, illetve humán erőforrásokkal kell segíteni a többi tagországnak” – mondta az InfoRádió kérdésére a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Dócza Edith Krisztina hozzátette, az a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy a frontországoktól, elsősorban Olaszországtól, illetve Görögországtól a többi tagállam átvenne bizonyos számú bevándorlót, és ha ezt megtagadják, akkor anyagi vagy humán erőforrásokkal kell segíteni a frontországot.
Egyre több azonban a kritikus hang, a tagállamokban egyre nagyobb az ellenállás. A Luxemburgban tartott megbeszélések során Belgium, Hollandia, Svédország és Finnország közölte, hogy nem akar további bevándorlókat fogadni. A visegrádi országok csoportjában is egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a migrációs paktum ellen szólnak.
Több tagállamban attól tartanak, hogy Róma és Athén a jövőben is el fogja utasítani a menedékkérelmeket, a migránsokat viszont továbbengedi. „A belga miniszter arra mutatott rá, hogy Belgium aránytalanul nagy mértékben érintett volt a másodlagos migráció tekintetében, vagyis túl sok migráns érkezett más uniós tagállamokból” – fogalmazott az elemző.
Dócza Edith Krisztina kiemelte, hogy ennek a problémának van egy erős nemzetbiztonsági aspektusa is, amelyre a németországi helyzet döbbentette rá az európai kormányokat: ha ellenőrizetlenül befogadnak tömegesen érkező harmadik országbeli bevándorlókat, migránsokat, akkor ennek lehetnek nagyon súlyos következményei. Németországban meglehetősen gyakoriak a késes támadások, vagy például azok az esetek, amikor a tömegbe hajtanak egy járművel.
„Most, hogy közelednek a karácsonyi ünnepek, Németországban ismét fokozódni fognak a biztonsági intézkedések, de példaként lehetne még hozni Svédországot is, illetve Franciaországot, ahol rendkívül sok no-go zóna alakult ki a nagyvárosok körül” – hangsúlyozta az elemző.