A katasztrofális, szavai szerint lesújtó, vagy még inkább kínos helyzetet Lars Klingbeil is elismerte. Az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozva állás foglalt az infrastrukturális beruházások rendkívüli felgyorsítása mellett. A miniszter ehhez nem is csekély összeggel gazdálkodhat. A CDU/CSU-ból és a szociáldemokrata SPD-ből álló kormánykoalíció az ellenzéki Zöldek támogatásával 900 milliárd eurós, hosszú távú törlesztést lehetővé tévő hitelt vett fel elsősorban a nemzetközi pénzpiacokról. Ebből 400 milliárd a Bundeswehr erősítését, a fennmaradó 500 milliárdos rendkívüli alap pedig az infrastrukturális fejlesztéseket célozza. Az utóbbiból 100 milliárdot a koalíció a Zöldek szavazatai fejében klímavédelmi célokra ígért.
Az interjúban a miniszter infrastrukturális modernizációs programról beszélt. Utalt arra, hogy a források gyors felhasználására van szükség. Klingbeil kiemelte azokat a területeket, amelyek korszerűsítése leginkább fejlesztésekre, illetve beruházásokra szorul. Ezek között említette a közlekedési, továbbá az egészségügyi, ezen belül a kórházi infrastruktúrát, az energiaügyi, az oktatási, illetve tudományos fejlesztéseket célzó beruházásokat, a kutatás-fejlesztést, a digitalizációt, valamint a a lakosság védelmét szolgáló infrastruktúrát.
A miniszter utalt arra, hogy a 100 milliárd euróval a tartományok gazdálkodhatnak majd.
A kormány a jelenlegi törvényhozási időszakban 166 milliárd eurós költségvetéssel igyekszik korszerűsíteni az elmúlt években rendkívül sokat bírált közlekedési infrastruktúrát.
Az interjúról beszámoló Der Spiegel emlékeztetett arra, hogy a CDU/CSU és az SPD vezetői hetekig vitáztak egy átfogó reformcsomagról, amelyet végül a napokban fogadtak el. A gazdasági és szociális programot Merz kancellár Beruházások a jövőbe címszóval ismertette. Ez többek között tartalmazta az eddigi állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld szigorítását, egy új, munkavállaláshoz kötött támogatási program életbe lépését. Előirányozta továbbá az idősek nyugdíj utáni munkavállalását, az úgynevezett aktív nyugdíjat. A programot bemutató kancellár ugyanakkor a mostani Klingbeil-nyilatkozathoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a rendkívüli alapból leginkább a közlekedés profitál majd.