Moldova posztszovjet állam, az egykori Szovjetuniónak volt szakköztársasága. Egyfajta "ütközőövezet helyzetben" van, hiszen jelenleg a háborúban álló Ukrajna, illetve a NATO- és EU-tag Románia között helyezkedik el.
Politikai életét nagyon éles megosztottság határozza meg:
- kelet és nyugat
- EU-integrációs irány és orosz orientáció
mentén oszlik meg a lakosság, és ez a megosztottság "jön ki" általában a parlamenti és elnökválasztásokon.
Ilyen helyzetben tartottak most vasárnap is parlamenti választást Moldovában.
Mint Szilágyi Mátyás volt nagykövet, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta, az adatok 99,53 százalékos feldolgozottsága mellett jelentős győzelmet arathatott az eddigi kormánypárt, az európai uniós csatlakozást támogató erő, a PAS (Cselekvés és Szolidaritás Pártja) a keleti orientációs, inkább oroszbarát ellenzéki blokkal szemben (50 százalék), amely 24 százalékos eredményt ért el; a 101 parlamenti mandátumból az eddigi adatok szerint 54 mandátumos többsége lesz a kormánypártnak; ezzel bár elveszti korábbi kétharmados többségét a kormánypárt, de a többség alapján való kormányzáshoz elegendő.
Hogy a kétharmad "helyreálljon", partnereket kellene bevonnia a kormányzásba a PAS-nak, számításba jöhet még a 3. (BEA - 8 százalék; ez a kisinyovi főpolgármester pártja, EU-barát, orosz kapcsolatokkal), 4. (PN - 6, egy oligarcha pártja, szívesen kormányozna) vagy az 5. helyen végzett kis párt (PPDA - 5,6, a romániai AUR szövetségese, orosz és unionista irányultsággal egyaránt) is akár.
Szilágyi Mátyás szerint rendkívül érdekes jelenség, hogy utóbbi párt be tudott kerülni a parlamentbe, nem kevés szavazattal, az pedig még érdekesebb kérdés, hogy milyen szerepet játszik majd a jövőben.
"Ezt az európai uniós, illetve hát Románia-párti integrációt fogja-e támogatni, vagy pedig valamilyen módon együttműködik az orosztámogató pártokkal, tehát a kettő között tulajdonképpen bárhova beilleszthető a képletbe" - figyelmeztetett a volt nagykövet.