Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Ejtették a terrorizmus vádját a Kneecap előadója ellen

Infostart
2025. szeptember 26. 20:07
A bíróság elutasította Liam Óg Ó hAnnaidh, a Kneecap egyik tagja ellen felhozott terrorizmus vádját, a bíró szerint ugyanis a vádemelés során eljárási hiba történt.

2025. szeptember 26-án, helyi idő szerint délelőtt 9 órakor ismét bíróság elé állt Liam Óg Ó hAnnaidh, a Kneecap Mo Charaként ismert előadója (akit nyáron három évre kitiltottak Magyarországról). A rappernek eredetileg – az első két meghallgatáshoz hasonlóan – a westminsteri bíróságon kellett volna megjelennie, de a harmadik meghallgatást csőtörés miatt áthelyezték a 21 kilométerre levő woolwichi koronabíróságra.

Az előadónak a vele szemben indított ügy elutasítására irányuló kérelmének elbírálása miatt kellett megjelennie a bíróságon. A brit hatóságok azzal vádolták a rappert, hogy egy betiltott szervezet mellett állt ki, amikor tavaly novemberben egy londoni koncerten állítólag magára terített egy Hezbollah-zászlót. Paul Goldspring westminsteri bíró döntött arról, hogy a bíróságnak van-e hatásköre eljárni az ügyben.

A főbíró végül egyetértett Ó hAnnaidh ügyvédeivel, akik azzal érveltek, hogy az ügyészség nem adott engedélyt a vádemelésre, amikor a rendőrség május 21-én tájékoztatta a vádlottat, hogy terrorizmus vádjával kell szembenéznie – számolt be az Index. Goldspring ítéletében így fogalmazott:

„ezek az eljárások jogellenesen indultak és semmisek”.

A Kneecap menedzsere, Daniel Lambert az X-en így írt: „Győztünk!!!!!! Liam Og szabad ember. Azt mondtuk, hogy harcolni fogunk és győzni fogunk. Meg is tettük (kétszer). A Kneecap ellen NINCS vád VAGY ítélet SEMMILYEN országban, SOHA. A politikai rendőrség kudarcot vallott. Kneecap a történelem helyes oldalán áll. Nagy-Britannia nem. Szabad Palesztinát!”

A koronabíróságra közölte, hogy felülvizsgálja a bíróság döntését, és nem zárta ki a fellebbezés lehetőségét. A Metropolitan Police szintén vizsgálja, hogy az eset milyen hatással lehet a jövőbeli eljárásokra. Az ügy politikai és társadalmi vitákat generált, különösen a palesztin kérdés és a brit igazságszolgáltatás működésének kontextusában – idézi a Blikk a DailyMailt.